„Glattfelder Gyula” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemzetközi katalógusok}} sablon elhelyezése AWB |
Dzsi (vitalap | szerkesztései) Link beszúrása |
||
1. sor:
[[Fájl:GlattfelderGyulaÚjEmber.jpg|bélyegkép|<center>Glattfelder Gyula csanádi püspök</center>]]
[[Mór]]i '''Glattfelder Gyula'''
== Életpályája ==
6. sor:
Glattfelder Gyula 1874-ben született Budapesten. [[1896]]-ban szentelték pappá. Hitoktató lett, s a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. A katolikus egyetemisták [[Szent Imre]]-kollégiumának alapítója és első igazgatója [[1900]]-ban. [[1901]]-től [[1906]]-ig szerkesztette az ''Örökimádás'' című folyóiratot. Doktorálása után, [[1909]]-től a hitszónoklat tanára lett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]]en. A pápa [[1911]] [[március]]ában Csanád egyházmegye püspökévé nevezte ki. [[Május]]ban püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, [[Temesvár]]ott. Jelmondata a ''Iustum Amore'' ('Csak a szeretet!') lett.
Glattfeldert jó szervezőképesség jellemezte, püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített a püspökség székhelyén, Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]] után Glattfelder Gyulát nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. El kellett hagynia [[Románia|Romániát]] és [[Szeged]]re tette át székhelyét. A [[róma]]i [[pápa (egyházfő)|pápa]] is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is
Glattfelder Gyula püspök nehéz feladatok elé nézett Szegeden, az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, nem volt székesegyház, nem volt püspöki palota. [[Klebelsberg Kuno]] kultuszminiszter segítségével [[1930]]-ra felépül a [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi templom]], amely egyben a püspökség [[székesegyház]]a lett, [[1932]]-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a [[Kolozsvár]]ról elűzött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem számára, ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak, s a papneveldének, ez utóbbi irányítását a [[jezsuiták]]ra bízta Csanád egyházmegye püspöke. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. [[1942]]-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett.
21. sor:
*''Glattfelder Gyula szózata az ország papságához'' (1938)<ref>Klny. a Nemzeti Újságból. Bp.: [Szeged Városi Ny.]</ref>
*''Szentek és hősök'' (1938)<ref>Szeged, Juhász ny. 313. o.</ref>
*''Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium
== További publikációk ==
* A hősök árvái. [[Népiratkák]] 315. [[Szent István Társulat]] [[Budapest]], [[1916]]
| |||