„Székely Mózes erdélyi fejedelem” változatai közötti eltérés

Udvarhelyszéki [[lófő]] [[Székelyek|székely]] családból származott. [[Unitárius vallás]]ú volt.

 

 

Apja Literáti Székely János, Udvarhelyszék jegyzője és [[II. János magyar király|János Zsigmond]] magyar király, majd erdélyi fejedelem székely sókamarása, anyja nevét nem ismerik, második felesége [[Kornis Anna]] volt. [[1580]] táján [[Felsősófalva|sófalvi]] sóbánya kamarása, udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró volt.

 

[[Báthory Zsigmond]]tól nemesi címet kapott, habár mint székely ember eleve, mint minden székely, nemesnek számított és földadományt kapott. [[Báthory András]]nak, majd [[Mihai Viteazul|Mihai]] vajdának lett fővezére. [[1601]]-ben szembefordult a [[havasalföld]]i vajdával és [[Giorgio Basta|Basta]] tábornagy rémuralmával; előbb Báthory Zsigmondot igyekezett a trónra visszahozni, majd a [[goroszló]]i csata után maga állt a császárellenes párt élére. Ekkor vette fel a fejedelem címet is.

==Halála==

[[1603]]-ban török segítséggel tört Erdélybe és kiverte a császári seregeket, azonban még ebben az évben [[Brassó]] mellett ([[július 17.|július 17-én]]) elesett a [[Giorgio Basta|Basta]] seregei ellen vívott csatában.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1603_julius_17_szekely_mozes_erdelyi_fejedelem_halala/ Tarján M. Tamás: 1603. július 17. - Székely Mózes erdélyi fejedelem halála], rubicon.hu</ref> Levágott fejét Radu havasalföldi vajdának vitték, testét [[Michael Weiss (krónikaíró)|Michael Weiss]] brassói bíró titokban temette el saját kertjében.