„Jean Froissart” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
58. sor:
[[Image:Froissart.jpg|thumb|jobbra|250px|Froissart szobra [[Louvre]] homlokzatán]]
Művét több részletben, és [[II. Guido blois-i gróf|Gui de Chatillon]], [[Blois grófjainak listája|Blois grófja]] kérésére írta meg. Legfontosabb forrása
Véleménye szerint a háború oka az volt, hogy [[III. Eduárd angol király|III. Edward]] igényt támasztott a francia trónra. [[IV. Fülöp francia király|Szép Fülöpnek]] ugyanis három fia és egy lánya volt. A fiúk mind Franciaország királyai lettek, de utód nélkül haltak meg - Fülöp egyetlen leányának pedig Edward a fia. Franciaország 12 pairje azonban a [[Lex Salica|Lex Salicára]] hivatkozva figyelmen kívül hagyta a leányági öröklést, és a trónt [[I. Fülöp francia király|Valois Fülöpnek]] adták.
Ebből is látható módon, Froissart történetírói munkássága magán viseli a [[Burgundi Hercegség|burgundi udvarban]] akkor újra felvirágzó lovagi szemléletet: teljesen figyelmen kívül hagyja, vagy elítéli a társadalmi változásokat, melyek a [[Százéves háború|Százéves Háborúban]] végbementek. Elítéli a paraszti és városi mozgalmakat, [[John Ball|John Ballt]] csak bolond kenti papként emlegeti. Az 1358-as [[Jacquerie]] kapcsán arról ír, hogy a parasztok azt hangoztatták, hogy „uraik hasonlóságára formált emberek, mégis állatokként kezelik őket. Ebből ők nem kérnek, nem szenvedhetik tovább, egyenlőek akarnak lenni.”<ref><span data-ve-clipboard-key="0.8203841167346306-3"> </span>Froissart 139 (idézi Breisach 158.old.)</ref> és „Ha az Isten nem akadályozza meg, a gazság úgy elharapózik, hogy a bandák mind
===A Krónika szerkezete===
|