Wikipédia

„Magyar Függetlenségi Párt” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
3. sor:
 
==Története==
[[1947]]. július végén – augusztus elején alapította az [[FKGP]]-ből március végén kilépett [[Pfeiffer Zoltán]] és köre, akikhez csatlakozott a feloszlatott [[Magyar Szabadság Párt]] tagjainak egy része is. A párt nyíltan [[konzervativizmus|konzervativista]] nézeteket vallott, a nemzeti demokrácia híveként még az 1945-ös állapotokat is elutasította. Rövid fennállása és a példátlan mértékű csalások ellenére is az [[1947]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] megtartott [[országgyűlési választások]]on (mely később [[kékcédulás választások]] néven vonult be a köztudatba) a párt 670 751 szavazatot (13,43%) gyűjtött és 49 mandátumhoz jutott a 411 tagú parlamentben.
 
Nézetrendszere és aza hatalmas csalások ellenére elért példátlan sikere, valamint amiatt, hogy az MFP csalásra hivatkozva petícióban támadta meg a választási eredményeket, a [[Kommunizmus|kommunisták]] azonnal [[fasizmus|fasisztának]] bélyegezték és panaszt nyújtottak be a választásokat felügyelő [[Országos Nemzeti Bizottság]]nál, Pfeiffer ellen pedig feljelentést tettek összeesküvés gyanújával. Az ügyben az [[ÁVO]] nyomozást indított, személyesen akkori elnöke, [[Péter Gábor]] vezetésével. A kihallgatások során (Pfeiffer nem volt a kihallgatottak közt, [[mentelmi jog]]a ekkor még megvédte) állítólag különböző drogokat, főként [[Aktedron]]t használtak,<ref>[http://www.xxszazadintezet.hu/index.php?011559&d=1%20 Szerencsés Károly előadása a XX. század intézetben]</ref> mely értelmi bénultságot, akaratgyengeséget okozott. A vádat képviselő [[ifj. Alapi Gyula|Alapi Gyula]], aki a választásokon [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]] színekben indult, kérte Pfeiffer mentelmi jogának felfüggesztését a kihallgatások során összegyűlt „bizonyítékokra” hivatkozva. A várható letartóztatás és bebörtönzés (kivégzés) elől Pfeiffer [[november 4.|november 4-én]] külföldre menekült, nem sokkal később pedig rádiónyilatkozatban ítélte el a magyarországi eseményeket, illetve a kommunistákat.
 
Az [[Országos Nemzeti Bizottság]] a munkáspártok nyomására<ref>[http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/pfeiffer.htm Pfeiffer Zoltán életrajza] Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány weboldalán (rev.hu)</ref> (a döntés előtt [[Rákosi Mátyás]] villájába rendelte [[Major Ákos]]t, az ONB elnökét és azzal riogatta, hogy ha a testület az MFP javára dönt, az polgárháborúba taszítja az országot<ref>[http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6161 A magyar nép nevében – Lezárult-e a per?] (Filmvilág folyóirat, 1985/3. szám 8-9. old.)</ref>) [[1947]]. [[november 20.|november 20-i]] határozatában Pfeiffert emigrálására, illetve a külföldi rádiókban tett „mocskolódó” nyilatkozataira hivatkozva [[hazaárulás|hazaárulónak]] és demokrácia-ellenesnek bélyegezte, pártja 1947-es választási eredményeit megsemmisítette, illetve javaslatott tett az MFP betiltására.<ref>[http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/pfeiffer.htm Az Országos Nemzeti Bizottság egyhangú határozata: A Pfeiffer-pártot fel kell oszlatni!] (Népszava, 1947. november 20. 1. o.)</ref> Erre nem sokkal később [[Rajk László]] belügyminiszter révén sor került, Pfeiffert pedig [[november 23.|november 23-án]] megfosztották magyar állampolgárságától. Ő később az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült ÁllamokÁllamokban]]ban telepedett le és aktív szerepet vállalt a helyi kommunista-ellenes ellenzéki erők szervezésében és politikai életében, valamint a magyar emigráció képviseletében, az [[Európai Rab Nemzetek Közgyűlése|Európai Rab Nemzetek KözgyűlésébenKözgyűlésén]].▼
 
▲Az [[Országos Nemzeti Bizottság]] a munkáspártok nyomására<ref>[http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/pfeiffer.htm Pfeiffer Zoltán életrajza] Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány weboldalán (rev.hu)</ref> (a döntés előtt [[Rákosi Mátyás]] villájába rendelte [[Major Ákos]]t, az ONB elnökét és azzal riogatta, hogy ha a testület az MFP javára dönt, az polgárháborúba taszítja az országot<ref>[http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6161 A magyar nép nevében – Lezárult-e a per?] (Filmvilág folyóirat, 1985/3.szám 8-9.old.)</ref>) [[1947]]. [[november 20.|november 20-i]] határozatában Pfeiffert emigrálására, illetve a külföldi rádiókban tett „mocskolódó” nyilatkozataira hivatkozva [[hazaárulás|hazaárulónak]] és demokrácia-ellenesnek bélyegezte, pártja 1947-es választási eredményeit megsemmisítette illetve javaslatott tett az MFP betiltására.<ref>[http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/pfeiffer.htm Az Országos Nemzeti Bizottság egyhangú határozata: A Pfeiffer-pártot fel kell oszlatni!] (Népszava, 1947. november 20. 1.o.)</ref> Erre nem sokkal később [[Rajk László]] belügyminiszter révén sor került, Pfeiffert pedig [[november 23.|november 23-án]] megfosztották magyar állampolgárságától. Ő később az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban telepedett le és aktív szerepet vállalt a helyi kommunista-ellenes ellenzéki erők szervezésében és politikai életében, valamint a magyar emigráció képviseletében az [[Európai Rab Nemzetek Közgyűlése|Európai Rab Nemzetek Közgyűlésében]].
===Utóélete===
A párt [[Hornyák Tibor]] vezetésével a [[1956-os forradalom]] idején újjászerveződött, a szovjet bevonulás után azonban ismét betiltották, vezetőit, tagjait, valamint a működésében, szervezésében résztvevőket (és Magyarországon maradókatmaradt,akat) többségében letartóztatták vagy megfigyelés alá vonták, legtöbbjüket pedig börtönbüntetésre ítélték. Hornyák (és társai) a [[Kádár-korszak|Kádár-rezsim]] és a nyugat közti enyhülés jegyében kötött megállapodások révén, számos más politikai elítélttel együtt az [[1963]]-as általános [[amnesztia]] során szabadult eredetileg 12 éves börtönbüntetéséből.
 
A Magyar Függetlenségi Párt legközelebbi újjászervezésére csak a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásrendszerváltást]]t követően, [[1989]] januárjában került sor, szintén Hornyák vezetésével, az [[1990-es választások|1990-es országgyűlési választásokon]] azonban nem értek el számottevő eredményt, így nem jutottak be a parlamentbe. A párt későbbi sorsa ismeretlen, de vélhetően még a '90-es évek elején megszűnt, mivel sem az [[1994-es választások]]on, sem más helyi vagy országos választáson nem vettek részt 1990/91 óta, szövetségre pedig Hornyák megalkuvást nem tűrő személyisége miatt sohasem léptek egyetlen más párttal vagy szervezettel sem.<ref>[http://www.hufo.info/cgi-bin/main.cgi?szerv=bokor&action=view&message=290&location=messages Bokor Imre cikke Hornyák Tiborról, annak halála kapcsán] (2005. december)</ref> Hornyák [[2005]]. [[december 25.|december 25-én]], 80 éves korában elhunyt.
 
==Választási eredmények==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Függetlenségi_Párt”