„Szabadság (filozófia)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) Visszavontam az utolsó változtatást (109.105.21.142), visszaállítva Robert Illes szerkesztésére |
|||
16. sor:
* Költői vagy szélesebb értelemben alkotói szabadság
== A szabadság Rudolf Steiner megközelítésében ==
[[Rudolf Steiner]], az [[antropozófia]] alapítója szerint az ember akár már most is elérheti a teljes szabadságot. Szerinte az [[ember]] lénye a földön alá van vetve a testi [[létezés]]nek, ami által a test kényszerítő befolyásait kénytelen elszenvedni. Az ember mégis megszerezheti szabadságát - amely nem a testből ered, hanem a szellemből - a létezés azon területén, ahol ez lehetséges. Egyetlen ilyen terület van, a megismerés, pontosabban a gondolkodás. A szabadság csak a [[gondolkodás]]ban létezhet, de az ember jelenleg még ebben is csak részben képes szabadságra. A gondolkodás fejlesztésével azonban eltávolíthatók azok a tényezők, amelyek egyelőre akadályozzák a teljes szabadság elérését.
Akaratszabadság nem létezik, pontosabban csak annyiban létezhet, amennyiben a gondolkodásban működő [[individuum|individuális]] [[akarat]]ról beszélünk. Azt szabadon akarhatjuk, hogy mit gondoljunk, mert ebben elérhetjük a testtől, és ezzel a kényszerű befolyásoktól való teljes függetlenséget, de abban már nem vagyunk szabadok, amit testünkkel teszünk, mert az nem csak a mi szabadságunktól függ, hanem a befolyásunktól függetlenül benne működő törvényszerűségektől is. Például elhatározhatjuk gondolkodással, hogy felemeljük karunkat, de amíg testi karunk izmainak, vérellátásának és egyéb - elgondolásunktól függetlenül működő - tényezőinek befolyása van a kar felemelkedésére, addig nem mondhatjuk, hogy karunkat (teljes) szabadságban emeljük fel. Hiszen nem tudjuk, hogyan feszítjük meg és lazítjuk el az izmokat, miközben elhatározásunk nyomán a kar felemelkedik. Nem mondhatjuk tehát, hogy az izmok, és egyáltalán a test használatával végrehajtott cselekedetek szabadok. Ezzel szemben a gondolkodásban azért lehet az ember szabad, mert az először is alapvetően [[Test (antropozófia)|testtől]] független [[Szellem (antropozófia)|szellemi]] tevékenység, másrészt a gondolkodásban megjelenő képeknek nincs önmagukban kényszerítő erejük. Hogy ma többnyire mégis csak részben szabad az ember még a gondolkodásban is, annak az az oka, hogy gondolkodó ereje túl gyenge ahhoz, hogy a test (az agy, idegrendszer, anyagcsere) befolyásai alól teljesen kivonja magát.
Steiner szerint a szabadság felé történő emberi fejlődés egyben újabb, fejlettebb [[tudatállapotok]] elérése is lesz egyben.[http://www.szellemtudomany.hu/vashop.php?cmd=group&gr=2&page=6&book=80&sto=wiew] A távoli jövőben lehetséges lesz az is, hogy ne csak a gondolkodásban legyünk szabadok, ehhez azonban előbb fel kell ébrednünk az akaratban, ami a mai embernél folyton alvásban működik. Ha nem aludnánk az akaratban, akkor bensőleg nem csak tudnánk, hogyan feszítjük meg az izmokat és hogyan működtetjük közben a izomsejteket, hogy a kar felemelkedjen, hanem ezeket még szabadon is szabályozhatnánk.
=== A szabadság érzése és a valódi szabadság ===
54 ⟶ 61 sor:
In [[Hans Sachs]]' play '' [[Diogenes of Sinope|Diogenes]]'', the Greek philosopher says to [[Alexander the Great]], whom he believes to be unfree: „You are my servants' servant”. The philosopher states that he has conquered [[fear]], [[lust]], and [[anger]] - and is thus inwardly free - while Alexander still serves these masters - and despite his outward power has failed to achieve freedom; having conquered the world without, he has not mastered the world within. The self-mastery Sachs refers to here is dependent upon no one and nothing other than ourselves.
-->
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Szabadság (politika)|Szabadság]] politikai fogalom
* [[Szabadság (munka)|Szabadság]] munkajogi fogalom
* [[Szabad akarat]] és [[Szent Ágoston tanítása a szabad akaratról]]
* [[Liberalizmus]]
* [[Szabad szoftver]]
* [[Szabad királyi város]]
* [[Szabad csoport]]
* [[Szabad licenc]]
* [[Szabad véleménynyilvánítás]]
* [[Hét szabad művészet]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
{{Wikidézet|freedom}}
{{commonskat|Liberty}}
* [http://www.szellemtudomany.hu/vashop.php?cmd=group&gr=2&page=6&book=80&sto=wiew (Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája)]
* [http://www.freedomfriesmedia.com Freedom Fries Media] {{en}}
* [http://famguardian.org/Subjects/Freedom/Freedom.htm Szabadság és önrendelkezés] {{en}}
* [http://www.akgupta.com/Thoughts/what_is_real_freedom.htm Pszichológiai szabadság] - A belső béklyók lerázása {{en}}
* [http://www.kabbalah.info/engkab/science_and_kabbalah/articles_by_rav_laitman/freedom_of_will.htm A szabad akarat] — Rav Michael Laitman cikke. {{en}}
* [http://www.sicetnon.org/modules.php?op=modload&name=PagEd&file=index&topic_id=49&page_id=523 A szabadság ellentétének meghatározása: ''Ich denke,dass ich frei bin'', in Sic et Non] {{de}}
* [http://www.teoria1.net/index.php?option=com_content&task=category§ionid=5&id=101&Itemid=34 A szabadság elmélete] {{en}}
* [http://www.newadvent.org/cathen/06259a.htm „Free Will”] - A „Catholic Encyclopedia” cikke {{en}}
[[Kategória:Filozófia]]
| |||