„Kígyók” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
 
{{bővebben|Kígyó-csontváz}}
A kígyók teste hosszú, megnyúlt, végtagjaikat teljesen elvesztették, csak az ősibb, nagy testű [[óriáskígyófélék|óriáskígyókon]] találjuk meg a hátsó lábak apró csonkjait. Hosszuk a 10&nbsp;cm-es Leptotyphlops carlától a 6,95 méter hosszú [[pitonfélékkockás piton|pitonok]]<ref name="SunBear"/> és 5,21 méter hosszú [[anakondafélékzöld anakonda|anakondák]]<ref name ="Riv00">{{cite thesis |author=Rivas, Jesús Antonio |year=2000 |title=The life history of the green anaconda (''Eunectes murinus''), with emphasis on its reproductive Biology |degree=[[Doctor of Philosophy|Ph.D.]] |publisher=[[University of Tennessee]] |url=http://www.anacondas.org/diss/disser.pdf |format=[[Portable Document Format|PDF]]}}</ref> között változatos képet mutat. A nemrég felfedezett [[titanoboa]] fosszilis maradványai alapján a tudósok úgy vélik, ez egy valaha élt, a mai fajoknál hosszabb, 12,8-13 méter hosszú faj lehetett.<ref name=head>{{cite journal|last=Head|first=Jason J.|coauthors=Jonathan I. Bloch, Alexander K. Hastings, Jason R. Bourque, Edwin A. Cadena, Fabiany A. Herrera, P. David Polly, and Carlos A. Jaramillo|title=Giant boid snake from the paleocene neotropics reveals hotter past equatorial temperatures.|url=http://www.nature.com/nature/journal/v457/n7230/abs/nature07671.html|journal=[[Nature]]|volume=457|pages=715-718|accessdate=2009-02-05}}</ref> A test belsejében a [[függesztőöv]]ek is visszafejlődtek. A felső függesztőöv ([[vállöv]]) teljesen eltűnt, maradványai sincsenek, ellenben az alsó függesztőöv ([[medenceöv]]) maradványait még fellelhetjük. [[Gerinc]]oszlopuk igen nagy számú [[csigolya|csigolyából]] épül fel. A csigolyák – a fejgyám kivételével – az egész testben [[borda|bordákat]] viselnek. A kúszó életmód következtében a [[szegycsont]] teljesen feleslegessé vált, így az is visszafejlődött. A [[koponya]] állkapcsi készüléke nagyon laza felfüggesztésű, így rendkívüli módon képes az alsó és felső állcsont eltávolodni. Ennek oka, hogy gyökértelen fogaik rágásra nem alkalmasak, így táplálékukat kénytelenek egészben lenyelni. A nagy testű zsákmányok lenyelése igen hosszú és komplikált folyamat, így utána elrejtőznek egy biztonságos helyen, és hosszú ideig emésztenek.
 
A kígyók [[fog]]ai mind gyökértelen, ránőtt fogak, mint az a többi pikkelyes hüllőt is jellemzi. A fogak nemcsak a szájüregben fejlődnek ki, hanem sokszor más, a szájüreggel határos [[csont]]okon is kialakulnak. Ezek – mint már említettük – nem alkalmasak rágásra, csak a zsákmány megragadására és fogva tartására. Egyes kígyócsoportokban kifejlődnek a köztudatban is jól ismert méregfogak. A méregfogaknak a zsákmányolásban van szerepük, hisz ezeken keresztül ürül ki a zsákmányállatot megbénító erős méreganyag, hogy aztán a kígyó elfogyaszthassa. A méregfogaknak alapvetően két típusuk van.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kígyók