„Gyümölcslé” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A folyékony gyümölcs: kép beilesztése |
a korr, form, link |
||
1. sor:
[[File:Kiwi juice drink.jpg|jobb|200px|thumb|Kiwi dzsúsz]]▼
▲[[File:Kiwi juice drink.jpg|jobb|200px|Kiwi dzsúsz]]
A '''gyümölcslé''' a friss gyümölcsök adaléktól mentes leve, míg köznapi értelemben a [[gyümölcs]] tartalmú italok összefoglaló neve. Ezen belül megkülönböztetünk különböző kategóriákat: a gyümölcstartalom százalékában: 100% gyümölcshányadú a [[must]] (ennek szűrt, vagy derített és csírátlanított változata az ún. „folyékony gyümölcs”<ref>Balatoni Béla: Mit tehet a tanító a népművelésben az egységes gyümölcstermelés és értékesítés érdekében? Folyékony gyümölcs; Mezőgazdasági népoktatás 23. évfolyam 2. szám - 1938. február-március (epa.oszk.hu: [http://epa.oszk.hu/02500/02529/00081/pdf/EPA02529_mezogazdasagi_nepoktatas_1938_02.pdf 1. rész], [http://epa.oszk.hu/02500/02529/00082/pdf/EPA02529_mezogazdasagi_nepoktatas_1938_03.pdf 2. rész])</ref>), minimum 25% (alma és körte esetén 45%) a gyümölcsnektár, majd 12% minimum gyümölcshányadig gyümölcsital, az annál kevesebb gyümölcshányad felhasználásával gyártott késztermék pedig az [[üdítőital]] (ezen belül „gyümölcsalapú ízesített üdítőital” az, ami minimum 5% gyümölcslevet tartalmaz); továbbá széndioxid tartalmuk alapján, illetve, hogy szűrt vagy rostos különböztetjük meg a gyümölcsleveket.<ref>Dienes Katalin: [http://www.akontroll.hu/bel1.php?ssz=181 Az alkoholmentes szomjoltó italokról], NFH Fogyasztóvédelmi Osztály; A Kontroll Fogyasztóvédelmi Magazin - 2009. augusztus 14.</ref><ref>Tóth Gábor:[http://www.netamin.hu/tudasbazis/cikkek/az-elelmiszeripar-kulisszatitkaibol-az-udito-italoktol-a-legyartason-at-az-aszalasig/ Az élelmiszeripar kulisszatitkaiból – Az üdítő italoktól, a légyártáson át, az aszalásig], netamin.hu - 2013. április 24.</ref>▼
▲gyümölcstermelés és értékesítés érdekében? Folyékony gyümölcs; Mezőgazdasági népoktatás 23. évfolyam 2. szám - 1938. február-március (epa.oszk.hu: [http://epa.oszk.hu/02500/02529/00081/pdf/EPA02529_mezogazdasagi_nepoktatas_1938_02.pdf 1. rész], [http://epa.oszk.hu/02500/02529/00082/pdf/EPA02529_mezogazdasagi_nepoktatas_1938_03.pdf 2. rész])</ref>), minimum 25% (alma és körte esetén 45%) a gyümölcsnektár, majd 12% minimum gyümölcshányadig gyümölcsital, az annál kevesebb gyümölcshányad felhasználásával gyártott késztermék pedig az [[üdítőital]] (ezen belül „gyümölcsalapú ízesített üdítőital” az, ami minimum 5% gyümölcslevet tartalmaz); továbbá széndioxid tartalmuk alapján, illetve, hogy szűrt vagy rostos különböztetjük meg a gyümölcsleveket.<ref>Dienes Katalin: [http://www.akontroll.hu/bel1.php?ssz=181 Az alkoholmentes szomjoltó italokról], NFH Fogyasztóvédelmi Osztály; A Kontroll Fogyasztóvédelmi Magazin - 2009. augusztus 14.</ref><ref>Tóth Gábor:[http://www.netamin.hu/tudasbazis/cikkek/az-elelmiszeripar-kulisszatitkaibol-az-udito-italoktol-a-legyartason-at-az-aszalasig/ Az élelmiszeripar kulisszatitkaiból – Az üdítő italoktól, a légyártáson át, az aszalásig], netamin.hu - 2013. április 24.</ref>
== Gyümölcslevekről általában ==
10 ⟶ 9 sor:
== A folyékony gyümölcs ==
A folyékony gyümölcs fogyasztásakor eleinte a
▲A folyékony gyümölcs fogyasztásakor eleinte a vitamingazdagságot helyezték előtérbe, később már tisztában lettek azzal, hogy csaknem ugyanakkora értéket képviselnek egyéb alkotórészei is. Ezek közül elsősorban a bázisos [[ásványi anyagok]] és a közvetlenül megemészthető gyümölcscukrok jöhetnek számításba. [[Gyümölcscukor]]-tartalma miatt súlyos betegségek esetén is adható, mert könnyen emészthető, azonnal felszívódik a szervezetbe, és ezáltal erőt ad. Emellett jelentős étvágygerjesztő hatása is van. Gyümölcsnemek szerint más-más alakban és mennyiségben van jelen benne valamilyen szerves sav. Leggyakrabban az [[Almasav|alma]]-, a [[Citromsav|citrom]]- és a [[borkősav]] fordul elő, nyomokban pedig az [[Oxálsav|oxál]]-, a [[Hangyasav|hangya]]-, a [[Benzoesav|benzoe]]-, és a [[szalicilsav]] is. Az egyes szerves savaktól származik a folyékony gyümölcsök kellemes íze, üdítő, friss hatása. Nagy cukortartalma miatt az egyik legjobb ital a fejlődő gyermeki szervezetnek, de élvezetes és felüdülést nyújt a felnőttek számára is. "Kiegészítő táplálék"-nak is rendkívül alkalmas. Nagy cukortartalom mellett tápértéke eléri a [[tej]]ét, közepes mellett a teljes tej tápértékének 2/3-át. Főleg gyermekek és fiatalok étrendjéből nem hiányozhat. Ízletessége és aromája folytán üdítőitalként is élvezhető.<ref name=Szabo68/>
[[Fájl:Cool, fresh-squeezed strawberry juice, Damascus, Syria.jpg|thumb|bal|300px|Hűtött, frissen-facsart [[eper]] dzsúsz]]
Legnagyobb mennyiségben az [[Nemes alma|alma]], [[szőlő]], [[meggy]], [[Eper (növénynemzetség)|szamóca]], [[ribiszke]], [[málna]], [[Nemes körte|körte]], [[birs]] és a [[szeder]] gyümölcsét használják fel a folyékony gyümölcs előállítására. Készül továbbá [[kajszibarack]]ból, [[őszibarack]]ból, és [[csipkebogyó]]ból is. A vadon termő gyümölcsök - a [[Berkenye (növénynemzetség)|berkenye]], [[Veresgyűrű som|som]], [[kökény]], [[sóskaborbolya]], [[galagonya]], és [[Bodza (növénynemzetség)|bodza]] - levét inkább csak ízesítésre, festésre, keverésre használják. Egyes helyeken a [[Nemes szilva|szilva]] levét, sőt az aszalt szilva levét is feldolgozzák, kedvező, emésztést szabályozó hatása miatt.<ref name=Szabo68/>
A lényerés legfontosabb állomásai a már tárgyalt válogatás, mosás, zúzás és sajtolás. A folyékony gyümölcs előállításakor különösen fontos a gondos válogatás, mert a romlásnak indult, rothadó,
== Jegyzetek ==
| |||