„Halász Imre (hírlapíró)” változatai közötti eltérés

A [[Vas megye]]i Koltán, jómódú birtokos nemesi családban született. [[Sopron]]ban kezdte és [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjesen]] fejezte be a középiskolát. Magánszorgalomból elsajátította a németen kívül a francia és az olasz nyelvet, tanulmányozta a latin és a görög írókat. 1861-től 1865-ig a pesti egyetemen jogot hallgatott, az angol nyelvet egyetemi évei alatt sajátította el. 1865-ben lépett a hírlapírói pályára; első vezércikkei közjogi tárgyúak voltak és a [[Kemény Zsigmond]] szerkesztése alatt álló ''[[Pesti Napló]]''ban jelentek meg.

1866 végén a ''Magyarország Anyagi Érdekei'' című nemzetgazdasági szaklapnak lett főmunkatársa, 1867 elejétől szerkesztette, 1868. január 1-jétől fél évig név szerint is átvette a szerkesztést. 1867-ben a [[Pompéry János]] által szerkesztett ''Magyarország'' című lap belső munkatársa lett; írt vezércikket, tárcát, lapszemlét. Gorove közgazdasági miniszter kinevezte őt beltagnak az akkor szervezett [[Központi Statisztikai Hivatal|statisztikai hivatalba]], 1867 nyarán pedig [[Lónyay Menyhért]] pénzügyminiszter mellé került fogalmazónak. Ekkor megvált a szerkesztőségtől, de az újságírásnak híve maradt. Az 1867. év nyarát Lónyayval Bécsben töltötte mellett, aki őt küldte [[Deák Ferenc]]hez, hogy a [[kiegyezés]]i előzetes megállapodásokat vele közölje, véleményét kérje. Ezen kirándulását le is írta a Deák-Albumban.

Cikkei a [[Schvarcz Gyula]] szerkesztette ''Uj Korszak''ban (1865-66-ban több cikke) és a ''[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujságban]]'' (1866. Visszapillantás a gőzerő történetére, 1892. A koronázáskor 1867. jún. 8. sat.), a [[Budapesti Szemle|Budapesti Szemlében]] (1866. A népiskola a XIX. században Hollandiában, 1867. Angol büntetőjogi reform, 1878. Az oroszok fő néptörzsei s az orosz kormány nemzetiségi politikája, H. I. jegyek alatt), a Magyarországban (1867. A 67-es bizottság javaslata a képviselőházban sat.); írt még a Neue Freie Pressébe s a Schönberger által kiadott Börsen- und Handelsbericht c. pénzügyi szaklapba (1873-74); ez utóbbiba később (1879-től 1885-ig) Magyarország pénzügyi és gazdasági kérdéseit tárgyaló összes cikket (évenként 30-40-et) ő írta. A Nemzetgazdasági Szemlét (1874. júl.-dec.) szerkesztette aaz [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] nemzetgazdasági bizottságának megbízásából, mely őt még 1872-ben tagjává választotta; a nevezett szemlében két nagyobb tanulmánya jelent meg (Az 1871-74. pénzügyi gazdálkodásnak bírálata s Az 1875. fedezet és a pénzügyi kibontakozás). E szemle azonban a közönségnél nem talált visszhangra, ezért Halász 1874 végén megindította a ''Közérdek'' c. politikai napilapot, összeköttetésben a Deák-párt azon tényezőivel, melyekkel e pártot a végleges szétmállás ellen még biztosítani remélte. Mikor azonban a fúzió ténnyé vált, megegyezett [[Sennyey Pál]]lal egy haladó-konzervatív lap alapítása iránt. Ez új lap a ''Kelet Népe'' volt, melybe a ''Közérdek'' 1875. junius 13-i utolsó számával beolvadt. Az új lap főmunkatársa [[Kállay Béni]], a későbbi közös pénzügyminiszter volt, és Halász 1876. junius 6-án vette át a lapot, melyet 1878. december 30-áig, a lap megszűnéséig szerkesztett.

Azután Halász előkelő bel- és külföldi lapokba dolgozott; 1884-ben a György Endre által szerkesztett Nemzetgazdasági Szemlében megjelent tőle egy tanulmány (Egy pillantás a magyar pénzügyek jövőjébe), melyben a valutarendezés előfeltételeit is tárgyalja; írt még a Mende Bódog által szerkesztett Magyar Nemzetgazdába (1884. vagy 15 cikket; ezek közt terjedelmesebbek: Takarékpénztáraink reformjáról, A magyar vasuti kölcsönök egyesítéséről és conversiójáról, mely eszme később meg is valósíttatott). 1885-ben átvette a kiállítási sajtóügyet és e minőségben egy magyar, német, francia és olasz nyelvű kiállítási értesítőt adott ki, melyet vagy 800 európai nagy lapnak ingyen küldtek a kiállítás végéig. A kiállítás végén a magyar kormány javaslatára az Officier d'Academie érdemjelet kapta; végül cikkei a Magyar Szalonban (1888. Mikor én hírlapiró lettem, Politikai sajtónkról.) A Brockhaus Conversations Lexikonába cikkeket írt hazánk nemzetgazdasági és pénzügyi állapotairól. 1879 elejétől a Neues Pester Journal szerkesztőségének tagja, ennek Magyarországot érdeklő politikai és pénzügyi cikkei majd mind tőle származnak.