„Kis-Duna” változatai közötti eltérés

109 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 185.33.82.212 (vita) szerkesztéséről Vépi szerkesztésére
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 185.33.82.212 (vita) szerkesztéséről Vépi szerkesztésére)
[[Fájl:Most cez MD letisko.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Híd [[pozsonyi repülőtér]] közelében]]
[[Fájl:Gúta09.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Híd a folyó felett Gútánál]]
A csallóközi '''Kis-Duna''' (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, 135 km hosszan folyik a [[Csallóköz]], [[Európa]] legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), [[Pozsony]] alatt ([[Vereknye|Vereknyénél]]) ágazik ki a főágból. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Gátak közé szorított mederben folyik egészen [[Dunahidas]] községig, onnan tovább számos kanyarral az eredeti medrében, 30-50 méter közötti szélességben, jellegzetes ártéri erdőktől övezövezve.
 
E terület magyar nevének eredete összefügg a Csalló nevű Duna-ággal, amelyen a Kis-Duna értendő.
 
A középkortól a legfontosabb hajózható ág volt, a Mosoni-Dunát csak kisebb hajók használhatták, a kettő közti többi ág pedig változó medrű, hajózhatatlan volt (A mai Nagy-[[Duna]] medret [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] ásatta-kotortatta ki, és gátakkal akadályozták meg a megváltozását).