„Fernand Léger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
36. sor:
1914-ben behívták katonának, és a fronton rengeteg rajzot készített katonatársairól, lövegekről, repülőgépekről. 1916-ban [[Verduni csata (1916)|Verdunnél]] gázmérgezést szenvedett, és emiatt leszerelték. Míg a „klasszikus” kubisták nagy része ekkor a mindennapi élet részeit (palackok, hangszerek, újságok stb.) választották témául, addig Léger 1918–1919-ben ipari elemeket alkalmazott (fogaskerekeket, hajókat, hengereket), de emberi alakokat is szerepeltetett képein ''(Korongok'', ''Város)''. Képein nem a tényleges látványt ábrázolta, hanem az elemeket öntörvényűen, sajátos rendszerbe szervezve fogta össze. Képei statikusak, formái mozdulatlanok, de az ember hangsúlyozottan van jelen (''Mozdonyvezető'', 1920; ''A nagy uzsonna'', 1921). 1919 decemberében megnősült, felesége Jeanne-Augustine Lohy. A következő évben találkozott [[Le Corbusier]]-vel, akivel életre szóló barátságot kötött. Az 1923–1924-es évek igen mozgalmasak voltak számára: kísérleti animációs filmet rajzolt, majd Dudley Murphy, George Antheil és [[Man Ray]] közreműködésével futurisztikus filmet készített ''Ballet Mécanique'' (Mechanikus balett) címmel. Amédée Ozenfant kubista festővel összefogva festészeti szabadiskolát indított, amiben Alexandra Exter és Marie Laurencin is segítségére voltak.
1924-től absztrakt falfestményeket készített, 1935-ben a [[brüsszel]]i nemzetközi képzőművészeti kiállítás egyik termét díszítette ''(Sportok)'', meg a párizsi Découverte palotát ''(Az erdő átvitele)''. Emellett díszleteket és jelmezeket tervezett a Svéd Balett számára. Realisztikus természeti tanulmányokat készített és ebben a stílusban megfestette a ''Három muzsikus''t. A [[Második világháború|II. világháború]] idején [[Marseille]]-be menekült (itt készítette ''Vízbeugrók'' című sorozatát), majd Amerikába menekült tovább, ennek emlékeként készült hazatérése után az 1946-os ''Adieu, New York''. 1945-ben belépett a Francia Kommunista Pártba. 1946-ban festett néhány arcképet (pl. ''[[Paul Éluard]]''), majd az emberi szabadidő témája kezdte érdekelni (''Biciklisták'' sorozat, 1943–1951; ''Vidéki kirándulás'' sorozat, 1952–1954; ''Nagy parádé'', 1954). 1950-ben meghalt a felesége. 1952-ben ismét megnősült, új felesége Nadia Khodossevitch (Nadja Hodosevics) lett. Közben olyan technikákkal próbálkozott, amivel addig nem volt dolga: [[mozaik]]ot készített az [[assy]]i kápolna számára, üvegablakokat az [[audincourte]]-i és a [[courfaivre]]-i templomokba, valamint a [[caracas]]i egyetemre, muráliát a [[New York]]-i [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-palota nagytermébe. Készített még szőnyegterveket, illusztrációkat és színes [[kerámia]]szobrokat is. Fernand Léger 1955-ben halt meg, otthonában érte a halál. Gif-sur-Yette-ben temették el.
1960-ban Léger-múzeumot nyitottak [[Biot]]-ban. Léger-t az 1950-es években induló [[pop-art]] az elődjének tekintette.
| |||