„Csoszon történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
||
135. sor:
===A Koreai Császárság===
{{bővebben|Koreai Császárság}}
{{lásd még|Korea a Japán Birodalom részeként}}
[[File:Korean Emperor Gojong and Crown Prince Yi Cheok.jpg|thumb|220px|[[Kodzsong koreai császár|{{koreai|Gojong|Kodzsong}} császár]] és a [[Szundzsong koreai császár|trónörökös]]]]
1895 és 1905 között Oroszország és Japán felváltva versengett Korea uralásáért. A királyné meggyilkolását és a {{koreai|Gabo|Kabo}}-reformok végét követően {{koreai|Gojong|Kodzsong}} megpróbált kibújni a japán uralom alól, és a trónörökössel egyetemben 1896 februárjában álruhában az orosz követségen keresett menedéket, ahonnan egy évig uralkodott. A király több gazdasági-kereskedelmi engedményt is tett az oroszoknak és más nyugatiaknak, amelyekkel magára haragította a japánokat. Mire a király 1897 februárjában visszatért a palotába, az orosz befolyás már jelentős volt, még palotaőröket is alkalmaztak közülük. {{koreai|Gojong|Kodzsong}} császárrá koronázta magát és az országot átnevezte [[Koreai Császárság]]gá (대한제국, {{koreai|Daehan Jeguk|Tehan Cseguk}}).{{refhely|Seth|249–252. o.}} Felvette a {{koreai|Gwangmu|Kvangmu|광무}} uralkodói nevet, melyről [[Kvangmu-reformok|azok a reformok]] kapták a nevüket, amelyeket császárként hajtott végre Korea modernizálása érdekében.<ref>{{cite book|url=https://books.google.hu/books?id=IgxvBAAAQBAJ|title=The History of Korea|publisher=ABC-CLIO|year=2014|pages=134|author=Djun Kil Kim|isbn=9781610695824}}</ref>
A melegvízi kikötőre áhítozó oroszoknak ugyanúgy [[imperializmus|imperialista]] szándékaik voltak Ázsiában, mint a briteknek vagy a japánoknak. A gyengülő Kínával több egyezményt is aláírtak, amivel megszerezték [[Port Arthur]]t és [[Talien|{{kínai|Dalian|Talien}}t]]. A [[bokszerlázadás]]kor csapatokat küldtek [[Mandzsúria|Mandzsúriába]], melyeket a lázadás leverése után nem vontak ki, ezzel gyakorlatilag kiprovokáltak egy egyezményt a britek és a japánok között. Az oroszok nem voltak hajlandóak feladni érdekeltségeiket Koreában, ezért Japán katonai lépéseket tett. Kitört az [[orosz–japán háború]], melyben Japán győzedelmeskedett. 1905-ben Japán katonai demonstrációjának köszönhetően [[Szöul]]ban a kormánnyal aláíratták a [[Japán–koreai egyezmény (1905)|protektorátusi egyezményt]], amit azonban a császár nem írt alá. 1907-ben a japánok nyomására {{koreai|Gojong|Kodzsong}} lemondott, fiát, [[Szundzsong koreai császár|{{koreai|Sunjongot|Szundzsongot}}]] ültették a trónra. Nem sokáig uralkodhatott, 1910-ben a japánok annexálták a Koreai Császárságot, és az [[I-dinasztia|{{koreai|Yi|I}}-dinasztia]] ötszáz éves uralma véget ért a [[Koreai-félsziget]]en.{{refhely|Seth|252–256. o.}}
==Uralkodók==
| |||