„Sigbert Heister” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a rang |
katona infobox Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
|beceneve =
|nemzetisége = osztrák
|ország = [[Habsburg Birodalom]]
|fegyvernem = gyalogság
|szolgálati idő = 1683 – 1717
|rang = [[tábornagy]]
|egysége =
|csatái = [[Bécs ostroma (1683)]]<br/>[[Zentai csata|Zentai csata (1697)]]<br/>[[Rákóczi-felkelés]]
|kitüntetései =
|rokonai = Gottfried Heister
|polgári foglalkozása =
|aláírás = <!-- Wikidatából -->
}}▼
::''Nem tévesztendő össze [[Donat Johann Heißler von Heitersheim|Donat Heissler]] (1648–1696) császári tábornaggyal.''
▲{{Életrajz infobox
▲ | név = Sigbert Heister
▲ | kép = Heister Sigbert.jpg
▲ | képméret =
▲ | képaláírás = Sigbert Heister portréja
▲ | születés helye = [[Kirchberg an der Raab]] ([[Stájerország|Stíria]])
▲ | születés dátuma = [[1646]]. [[augusztus 6.]]
▲ | halál helye = Kirchberg an der Raab
▲ | halál dátuma = [[1718]]. [[február 22.]] {{életkor-holt|1646|08|06|1718|02|22}}
▲}}
'''Sigbert Heister''', 1692-től gróf ([[Kirchberg an der Raab]] ([[Stájerország|Stíria]]), [[1646]]. [[augusztus 6.]] – Kirchberg an der Raab, [[1718]]. [[február 22.]]); osztrák gróf, császári [[tábornagy]].
24 ⟶ 27 sor:
Sigbert Heister az 1679-ben elhunyt Gottfried Heister bárónak, az [[Udvari Haditanács]] helyettes elnökének fia volt. 1664-től katonaként szolgált, 1682-ben már ezredes és egy gyalogezred [[ezredtulajdonos|tulajdonosa]].
[[1683]]-ban részt vett [[Bécs
[[1687]]-ben magyar honfiúsítást nyert, melyet csak az 1715. évi [[országgyűlés]]en cikkelyeztek be (CXXXI. tc.) 1700 körül a Belső-ausztriai Haditanács elnöke, [[1703]]-ban pedig az [[Udvari Haditanács]] alelnöke lett. [[1704]]. január 22-én a [[Magyar Királyság|magyarország]]i császári-királyi csapatok főparancsnokává nevezték ki, s ez alkalomból (január 30-án) [[tábornagy|tábornaggyá]] léphetett elő. A [[II. Rákóczi Ferenc]] vezette [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] ekkorra már szinte az egész országban teret nyert, a felkelők éppen ezekben a hetekben foglalták el a [[Dunántúl]]t, s betöréseikkel veszélyeztették a [[morvaország]]i és [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztria]]i határszéleket is. Heister [[Bruck an der Leitha|Bruck]]ból kiindulva, a [[Fertő]] mellékén visszaszorította [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kuruc csapatait, bevonult [[Győr]]be, majd megszállta [[Pápa (település)|Pápát]]. Ezután [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]nál átkelt a [[Duna|Dunán]] és [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]]t szorította vissza a [[Vág (folyó)|Vág]] folyó mögé. Ezek után az udvar megint a Dunántúlra küldte, amely május elején ismét a felkelők birtokába került. Heister [[május 24.|május 24-én]] hajnalban [[Csíkvár]]nál meglepte és szétugrasztotta a frissen kuruccá lett [[Esterházy Antal]] és [[Babocsay Ferenc]] hadait, május 31-én pedig – katonáinak szabad rablást engedélyezve – feldúlta [[Veszprém]] városát, s még a székesegyház kincseit és a kanonokok életét sem kímélték. Amikor Veszprémből Győr felé vonult, [[Forgách Simon]] dunántúli kuruc főparancsnok [[június 13.|június 13-án]] [[Koroncó]]nál megtámadta seregét, ám számbeli fölényük és Forgách ügyes irányítása ellenére Heister súlyos vereséget mért a kurucokra.
| |||