„Nagyenyedi vártemplom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
A harmadik pusztítás dátuma l658. Előzménye: [[II. Rákóczi György]] fejedelem, megfontolatlanul, lengyel koronaszerző hadjáratba indul, nem kéri ki a [[porta]] (török) tanácsát. Hadait útközben szétverik, ő is csak a gondviselésnek köszönhetően menekül meg. A fejedelem megfontolatlanságát a porta [[tatárok|tatár]], [[törökök|török]] és más népekből álló seregével bünteti, akik a szabad rablás zászlaja alatt egész Erdélyt feldúlják, felbecsülhetetlen károkat okozva. Ekkor pusztul el a [[gyulafehérvár]]i, [[Bethlen Gábor]] által alapított (1622) református kollégiumot ''Collegium Academicum''-ot, az értékes könyvtár és Erdély egyetlen akkori patikája (mindez Gyulafehérváron). A pusztítók a tatár [[kán]]nal az élen Enyedet is elérik. Egy hirtelen felhőszakadás a gyújtogató pusztítás méreteit részben csökkentette.
A negyedik pusztítás 1704. [[virágvasárnap]]ja (március 16.), amikor [[Rabutin]] osztrák generális parancsára Tige ezredes martalóc csapatával megtámadja a várost. Küldöttség élén [[Pápai Páriz Ferenc]] kollégiumi professzor sikertelenül kér kegyelmet a városnak. Az összecsapásban kb. 200-an esnek el, 30-uk emlékműve a Kápolna-dombon áll. Erről az időről szól [[Jókai Mór]] „A nagyenyedi két fűzfa” c. beszélye romantikus átdolgozásban.
Az ötödik és egyben a legnagyobb pusztítás 1849 január 8-dikáról 9-dikére virradó éjszaka, amikor a katonai védelem nélkül hagyott városra tőr a nyugati érchegység [[Axente Sever]] és [[Prodan Simion]] [[Muzsnaháza|muzsnaházi]]
==A vártemplom egyháztörténeti kronológiája==
| |||