Wikipédia

„De Gerando Antonina” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Életpályája: PTE neveléstudományi intézet, Iskola és neveléstörténet c. kurzus, saját jegyzet
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
| aláírás =
}}
'''De Gerando Antonina''' ([[Párizs]], [[1845]]. [[február 13.]] – [[Kolozsvár]], [[1914]]. [[április 9.]]) pedagógus, író, műfordító. Harcolt azért, hogy a nőkmagyar anőnevelés harmadik felsőoktatásbanemzedékének bekerüljenekvezéregyénisége.
 
==Életpályája ==
Szülei [[De Gerando Ágost|Auguste De Gerando]] és gróf Teleki Emma ([[Teleki Blanka]] nővére) voltak. TanulmányaitEgy Párizsbanéves korában került Magyarországra, ahol Teleki Blankától tanulta a magyar nyelvet. Édesapja halála után a család visszatért Párizsba, így Antonina itt végezte tanulmányait. Többek között [[Irinyi Dániel]] tanítványa volt. 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett. Amellett, hogy mindkét szülője anyanyelvén beszélt, tudott németül és latinul is. 1865-ben és 1867-ben rövid időre Magyarországra látogatott, majd 1872-ben végképp itt telepedett le. Előbb Budapesten a [[Veres Pálné]]-féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított, majd 1876-tól magántanfolyamokat tartott. 1880-ban Kolozsvár városa meghívta az újonnan alapított kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatójának, ahol 12-18 éves lányokat tanítottak. Huszonöt éven át vezette az iskolát, mellette tankönyveket és pedagógiai értekezéseket írt, számos művet fordított. Sírja a [[házsongárdi temető]]ben található.
 
1880-ban Kolozsvár városa meghívta az újonnan alapított kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatójának, ahol 12-18 éves lányokat tanítottak. A eredetileg négy osztályos iskola a [[Magyar utca (Kolozsvár)|Magyar utca]] 17. szám alatt kapott helyet, 1893-tól hat osztályosra bővült, és több mint háromszáz tanulója volt. 1901. szeptemberre készült el az iskola új épülete a [[Sétatér (Kolozsvár)|Sétatér]] mellett. 1885-ben [[Szabadka|Szabadkára]] is hívták iskolaigazgatónak, de nem akarta elhagyni az iskolát és a várost. Huszonöt éven át vezette az iskolát, mellette tankönyveket és pedagógiai értekezéseket írt, részt vett a Pestalozzi Társaság munkájában, munkatársa volt a ''[[Nemzeti Nőnevelés]]'' című pedagógiai szaklapnak, számos művet fordított. 1891-ben lemondott tisztségéről, hogy beteg édesanyját tudja ápolni, de helyette egy év szabadságot engedélyeztek neki, és édesanyja halála után folytatta a tanítást.
 
Sírja a [[házsongárdi temető]]ben található.
 
== Művei ==
{{Szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Amint én Kolozsvár városé vagyok, éppen úgy mondhatom, hogy ezen kolozsvári felsőbb leányiskola az enyém, mert én teremtettem és életemnek 25 legtevékenyebb, legerőteljesebb, legtermékenyebb évén át, minden erőmet, minden gondolatomat, minden törekvésemet ennek szántam. Úgy is szeretem ezen iskolát, mint ahogy a művész szereti alkotását, mint ahogy az anya szereti gyermekét.”<br />(De Gerando Antonina: Búcsú, Kolozsvárhoz!)}}
[[Fájl:Hazsongard De Gerando Antonina.JPG|bélyegkép|250px|jobbra|Sírköve a [[Házsongárdi temető]]ben.]]
* OkadatoltElméleti és gyakorlati okadatolt eredeti magyar számtan, a méter-rendszer alapos ismertetésével. Algymnasiumok, képezdék, ipariskolák és magánhasználatra,. Budapest,: Légrády. 1875.
* Lengyel- és Oroszország : Kosciusco legendája. Budapest: Franklin. 1878.
* A munka történetének rövid vázlata,. Budapest,: Légrády. 1880.
* Nőtan, vagy az asszonyi hivatás tudománya, Kolozsvár, 1880
* Nőtan vagy az asszonyi hivatás tudománya. Intézetek, képezdék, felső nép- és polgáriskolák meg magánhasználat számára. Kolozsvár: Stein J., 1880
* Neveléstan,. KolozsvárKolozsvá., 1881.
* Háztartástan,. Kolozsvár,. 1883.
* Hol a boldogság? Vigaszszó szenvedők s szerencsétlenek számára. Budapest,. 1884.
* Zene-elmélet és ének-iskola. Chevet-tanmód szerint, Budapest, 1885
* FrancziaZene-elmélet felsőbbés leányiskolákról,ének-iskola. Chevet-tanmód szerint. Budapest,. 1885.
* Franczia felsőbb leányiskolákról. Budapest. 1885.
* Az emberiség jóltevői. Valódi nagy férfiak életrajza, Budapest,:Révai. 1887.
* Ifjusági szinművek, Budapest, 1891▼
* Pali gyermeksége és ifjúsága : a 12-15 éves mindkét nemű ifjúság számára. Budapest: Méhner. 1889.
* [http://epa.oszk.hu/01900/01921/00030/pdf/ebm_1890_02_111-115.pdf A legújabb nevelési reformok Francziaországban]. In: Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának Kiadványai. 1890
▲* Ifjusági szinművek,. Budapest,: Nagel. 1891.
* Francia olvasókönyv felsőbb leányiskolák számára (Lectures francaises.), Pozsony, 1891
* Női élet, Kolozsvár, 1892
* Gróf Teleki Blanka élete,. Budapest,: Légrády. 1892.
* A kezdő franczia legelső mestere. Pozsony: Stampfel. 1893.
* Hogyan "lesz Magyarország?". Kolozsvár: Ajtai. 1894.
* Reformjavaslatok a felsőbb leányiskolákra nézve, Kolozsvár: Ajtai. 1896.
* Franczia olvasókönyv : a magyarországi felsőbb leány-iskolák 2., 3., és 4. osztályai számára. Pozsony: Stampfel. 1896.
* A ki másra gondol : Egy felsőbbrendű társadalom első a-b-c-je. Budapest: Légrády Testvérek. 1897.
* Jellemképzés az iskolában, Kolozsvár, 1900
* AAz felsőbberuditio leányiskolákról,csődje az iskolákban. Budapest,: Franklin. 19131907.
* A szeretet nevelő hatalma. Budapest: Franklin. 1907.
* A felsőbb leányiskolákról, Budapest. 1913.
 
== Műfordításai ==
* [[Théophile Gautier]]: Fracasse kapitány,. Budapest,. 1873
* Woel[[Eugène EugeniaNoel]]: Egy együgyűegyügyü ember története,emlékirataiból. Budapest,: Friebeisz. 18781874.
* [[Jókai Mór]]: Le fils de ľhomme au cœur de pierre,. Párizs,Paris: Ollendorff. 1880.
* [[Jules Michelet]]: A franczia forradalom története,. Kolozsvár,: 1885-91Stein. 12 kötetben1884.
* [[George Sand]]: A hóember,. Budapest,. 1887.
* Dumesnil [[Alfred Dumesnil]]: Művészi benyomások Rembrandt-tól Beethoven-ig,. Kolozsvár,: Horatsik. 1893.
* Jules Michelet: D'Arc Johanna. Kolozsvár: Ajtai. 1893.
* [[Louisa May Alcott]]: A kis Rózsa hat nagynénje és hét unokaöccse. Budapest: Légrády. 1923.
 
== Források ==
* {{CitLib | capaut = De Gerando Antonina | cap = Búcsú, Kolozsvárhoz! | tit = Kincses Kolozsvár II. | ass = Szerk. Bálint István János | loc = Budapest | red = Magvető | ann = 1987 | ser = Magyar Hírmondó | isbn = 963 14 0950 3}}
*{{CitLib | aut = [[Gaal György (irodalomtörténész)|Gaal György]] | tit = Tört kövön és porlandó kereszten | subtit = Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben | loc = Kolozsvár | red = Stúdium | ann = 1997 | 102–103 | isbn = 973 9258 21 2}}
*{{GaalMagyar}}
* {{CitPer | aut = Kéri Katalin | tit = A modern nevelés útjain – De Gerando Antonina | per = Embernevelés | ann = 1996 | fasc = 2 | pag = 11–18 | url = http://kerikata.hu/publikaciok/text/gerando.htm}}
* {{CitPer | aut = Kéri Katalin | tit = Érdekességek a nők történetéből | per = Dimenzió Software Magazin | tom = 1 | fasc = 8| ann = 1996 | lun = 7 | die = 24 | url = http://mek.niif.hu/02000/02035/#}}
* {{CitLib | aut = [[Lászlóffy Aladár]] | tit = Házsongárd | loc = Budapest | red = Helikon | ann = 1989 | pag = 138 | isbn = 963 207 975 2}}
* {{CitWeb|aut = Márton Hajnalka | tit = A történet kezdete | url = http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2013/nyar/11.pdf|accd=2015-1-12}}
*{{Szinnyei|2||d/d03836.htm}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/De_Gerando_Antonina”