„De Gerando Antonina” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
Szülei [[De Gerando Ágost|Auguste De Gerando]] és gróf Teleki Emma ([[Teleki Blanka]] nővére) voltak. Egy éves korában került Magyarországra, ahol Teleki Blankától tanulta a magyar nyelvet. Édesapja halála után a család visszatért Párizsba, így Antonina itt végezte tanulmányait. Többek között [[Irinyi Dániel]] tanítványa volt. 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett. Amellett, hogy mindkét szülője anyanyelvén beszélt, tudott németül és latinul is. 1865-ben és 1867-ben rövid időre Magyarországra látogatott, majd 1872-ben végképp itt telepedett le. Előbb Budapesten a [[Veres Pálné]]-féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított, majd 1876-tól magántanfolyamokat tartott.
 
1880-ban Kolozsvár városa meghívta az újonnan alapított kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatójának, ahol 12-18 éves lányokat tanítottak. A eredetileg négy osztályos iskola a [[Magyar utca (Kolozsvár)|Magyar utca]] 17. szám alatt kapott helyet, 1893-tól hat osztályosra bővült, és több mint háromszáz tanulója volt. 1901. szeptemberre készült el az iskola új épülete a [[Sétatér (Kolozsvár)|Sétatér]] mellett. De Gerando Antonina huszonöt éven át vezette az iskolát, amit még hosszú ideig ''Dezserandó''-ként emlegettek.<ref>Lásd például {{CitLib|aut=[[Thury Zsuzsa]]|tit=Családi dolgok|loc=Budapest|red=Magvető|ann=1982|isbn=963 15 2003 X}}</ref> 1885-ben [[Szabadka|Szabadkára]] is hívták iskolaigazgatónak, de nem akarta elhagyni az iskolát és a várost. Huszonöt éven át vezette az iskolát, résztRészt vett a Pestalozzi Társaság munkájában, 1889-től tagja volt az [[Erdélyi Múzeum-Egylet]] bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának, elnöke a Kolozsvári Állatvédő Egyesületnek. Tankönyveket és pedagógiai értekezéseket írt, munkatársa volt a ''[[Nemzeti Nőnevelés]]'' című pedagógiai szaklapnak, számos művet fordított. 1891-ben lemondott tisztségéről, hogy beteg édesanyját tudja ápolni, de helyette egy év szabadságot engedélyeztek neki, és édesanyja halála után folytatta a tanítást.
szakosztályának, elnöke a Kolozsvári Állatvédő Egyesületnek. Tankönyveket és pedagógiai értekezéseket írt, munkatársa volt a ''[[Nemzeti Nőnevelés]]'' című pedagógiai szaklapnak, számos művet fordított. 1891-ben lemondott tisztségéről, hogy beteg édesanyját tudja ápolni, de helyette egy év szabadságot engedélyeztek neki, és édesanyja halála után folytatta a tanítást.
 
Sírja a [[házsongárdi temető]]ben található.
65 ⟶ 64 sor:
* Jules Michelet: D'Arc Johanna. Kolozsvár: Ajtai. 1893.
* [[Louisa May Alcott]]: A kis Rózsa hat nagynénje és hét unokaöccse. Budapest: Légrády. 1923.
 
== Hivatkozások ==
{{források|oszlopok=1}}
 
== Források ==