„Csoszon történelme” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
||
29. sor:
A királyok kísérlete hatalmuk megszilárdítására gyakran ütközött ellenállásba a hivatalnokok részéről. [[Thedzsong koreai király|{{koreai|Taejong|Thedzsong}}]] (1400–1418) megkísérelte puszta tanácsadó szervvé degradálni az [[Idzsongbu (intézmény)|{{koreai|Uijeongbu|Idzsongbu}}t]], [[Szedzsong koreai király|{{koreai|Sejong|Szedzsong}}]], a [[hangul]] ábécé bevezetője pedig centralizálni kívánta a hatalmát és támogatta a [[buddhizmus]]t, ami sok konfuciánus hivatalnoknak nem tetszett. [[Szedzso koreai király|{{koreai|Sejo|Szedzso}}]] 1455-ös trónra lépésekor számos rivális tisztviselőt kivégeztetett, köztük hat kiemelkedő minisztert, akik ''{{koreai|Sayuksin|Szajuksin}}'' (사육신, 死六臣), „a hat mártír miniszter” néven vonultak be a koreai történelembe.{{refhely|Seth|151. o.;|Nahm|116. o.}}
[[File:A király és a bohóc 2.jpg|thumb|250px|''[[A király és a bohóc]]'' című filmben [[Jonszangun koreai király|{{koreai|Yeonsangun|Jonszangun}}]] királyt ({{koreai|[[Csong Dzsinjong|Jung Jin-young]]|[[Csong Dzsinjong]]}}) elmeháborodottként ábrázolták]]
1498 és 1545 között több alkalommal is véres tisztogatás folyt a
A harmadik nagy tisztogatásra 1519-ben került sor [[Csungdzsong koreai király|{{koreai|Jungjong|Csungdzsong}}]] (1506–1544) idején a radikális reformötleteiről híressé vált [[Cso Gvangdzso|{{koreai|Jo Gwang-jo|Cso Gvangdzso}}]] (조광조) és követői ellen, akik kritizálták a királyt a támogatóinak osztott földadományok miatt. Az utolsó nagy tisztogatás 1545-ben történt, [[Mjongdzsong koreai király|{{koreai|Myeongjong|Mjongdzsong}}]] trónra kerülésének jogosságával kapcsolatosan, jórészt mert {{koreai|Myeongjong|Mjongdzsong}} anyjának [[Koreai névadás|klánja]] két táborra szakadt és más-más királyjelöltet támogattak {{koreai|Jungjong|Csungdzsong}} halálát követően.{{refhely|Nahm|117. o.}}
|