„Csoszon történelme” változatai közötti eltérés

'''[[Csoszon|{{koreai|Joseon|Csoszon}}]] történelme''' a [[Korjo|{{koreai|Goryeo|Korjo}}-dinasztia]] hanyatlásával kezdődött az 1300-as évek végén. {{koreai|Joseon|Csoszon}} 505 évig állt fenn, amivel az [[I-dinasztia]] [[Korea (történelmi)|Korea]] leghosszabb uralkodói dinasztiája lett. Alapítója [[Thedzso koreai király|{{koreai|Yi Seong-gye|I Szonggje}}]] tábornok, aki [[puccs]]al ragadta magához a hatalmat. A későbbi években fokozatosan épült ki {{koreai|Joseon|Csoszon}}ban a [[neokonfucianizmus|neokonfucianistaneokonfuciánus]] ideológián alapuló, kínai mintát másoló [[Csoszon közigazgatása|államszervezet]], valamint a szigorú [[Csoszon társadalma|társadalmi berendezkedés]].

Michael J. Seth történelemprofesszor szerint a dinasztiaváltás Koreában nem igazán nevezhető forradalomnak, de egyszerű váltásnak sem. {{koreai|Taejo|Thedzso}} nem akart drasztikus változásokat, véres leszámolásokat. A legtöbb {{koreai|goryeói|korjói}} hivatalnok és nemes megtarthatta a pozícióját, leváltás helyett inkább újabb kinevezések történtek, vagyis új emberek kaptak nemesi címet és ezzel járó hivatalt. A változások fokozatosan történtek, nem radikális vágással. A [[neokonfucianizmus]] már {{koreai|Goryeóban|Korjóban}} sem volt ismeretlen, de {{koreai|Joseon|Csoszon}}ban egyre inkább teret nyert. A legnagyobb változást az jelentette, hogy az állam és a társadalom struktúráját a neokonfucianistaneokonfuciánus eszmék alapján kezdték felépíteni, azonban a ma „hagyományosnak” tekintett konfucianistakonfuciánus mintaállam csak a 18. századra épült ki teljesen.{{refhely|Seth|130–131. o.}}

A 18. században vált jelentőssé az úgynevezett [[Silhak]] (실학, 實學), a „gyakorlati tudomány” iskolája, melynek tagjai a reformokat, a modernizációt sürgették, a merev [[neokonfucianizmus|neokonfucianistaneokonfuciánus]] államvezetés helyett egy progresszívebb, gyakorlatiasabb államirányítást szerettek volna. Fontosak voltak számukra a földreformok, a mezőgazdaság fejlesztése. Céljaik között szerepelt többek között a politkai és társadalmi helyzet felülbírálása, az etikusság és az erkölcs visszaállítása a politikában, a gazdaság helyreállítása és a gazdasági tevékenységek liberálisabb kezelése, valamint az oktatás javítása és terjesztése.<ref>{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/544142/Silhak|title=Silhak|publisher=Britannica Encyclopedia|accessdate=2014-12-01}}</ref>{{refhely|Nahm|128–130. o.|azonos=N128-130}}