Wikipédia

„Louis Leakey” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
| kép =Louis Leakey.jpg
| képméret =
| képaláírás =Leakey Olduvai Gorge-ból származó koponyamaradványt vizsgál
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =
39. sor:
}}
 
'''Louis Seymour Bazett Leakey''' ([[Kenya]], [[Kabete]], [[1903]]. [[augusztus 7.]] – [[London]], [[1972]]. [[október 1.]]) kenyai [[régészet|régész]], [[antropológia|antropológus]] és természettudós, akinek munkája jelentősen hozzájárult az [[emberiség]] múltjáról, származásáról és [[emberré válás|fejlődéstörténetéről]] szerzett ismeretek alapvető átalakulásához.
 
A [[paleoantropológia]]i (ősembertani) kutatások módszereinek fő kidolgozója volt, képes volt lelkesíteni az őt követő generációkat, családjának tagjai közül többen folytatták munkáját. Legfontosabb tudományos műve, több év kitartó és célirányos régészeti kutatásainak eredménye, alighanem a [[Homo habilis]] nevű emberelőd leleteinek felfedezése volt.<ref group="mj">A kollektív felfedezésben gyakorlatilag az egész Leakey-család és több munkatárs részt vett, számos csontdarabot fiai találtak, de az új faj felismerése, elnevezése, bevezetése Louis Leakey személyes érdeme.<!--Vekerdi-Herczeg, 12. o.--></ref> Fontos szerepet játszott az [[Afrika]] kutatására szakosodott szervezetek létrehozásában és a [[természetvédelem]]ben.
 
Természettudományos felfogása határozottan támogatta [[Charles Darwin]] fejlődéselméletét, munkájával igyekezett bizonyítani, hogy az ember Afrikából származik.
52. sor:
Louisnak egy öccse volt, Douglas, valamint két nővére, Gladys Leakey Beecher and Julia Leakey Barham. Louis legszűkebb „családjához” tartozott még Miss Oakes nevelőnő, Miss Higgenbotham misszionárius és Mariamu, egy kikuju dajka. Louis szükségszerűen az afrikaiakkal nőtt fel, velük játszott együtt és vadászott. Megtanult a kikujuk jellegzetes testtartásával járni, nyelvüket testvéreihez hasonlóan folyékonyan beszélte. Ezáltal beavatást nyert a kikujuk családjába, erről az eseményről azonban soha nem beszélt, mert titoktartást fogadott.<ref>Blake Edgarnak az AnthroQuest Online-ban 2003 őszén megjelent cikke szerint ([http://www.leakeyfoundation.org/newsandevents/n3.jsp Louis Leakey's Legacy: Celebrating the Centennial of His Extraordinary Life and Finds]) Louis a kikuju Wakuruigi (Héjafióka) nevet kapta. Harrynek is volt kikuju neve, bár ezt nem beavatáson kapta: Giteru (Nagy szakáll).</ref>
 
Kérésére megengedték, hogy kertjük végében egy kikuju módra épült kunyhóba költözzön. Itt gyűjtötte személyes, talált kincseit, például tojásokat és koponyákat. A gyermekek mindegyike élénk érdeklődést és nagyfokú megbecsülést mutatott az ősi természeti környezet iránt, melyben életüket töltötték. Fiatal állatokat neveltek fel, melyeket később állatkerteknek adtak. Louis egy ifjúsági könyvet kapott ajándékba, H. R. Hall ''Days Before History'' (Történelem előtti idők) címmel, mely [[Nagy-Britannia]] korai történetéről szólt. Szerszámokat kezdett gyűjteni, ebben az igyekezetében bátorítást kapott példaképétől, [[Arthur Loveridge]]-től, aki a Coryndon Múzeum elődjének, a Nairobi Természetrajzi Múzeumnak volt az első kurátora (1914). Talán ez az érdeklődése tette később fogékonnyá a régészet iránt.<ref>Leakey kanonok egyben természetvédő is volt, ezzel valószínűleg jelentős hatást tett Louisra, aki eredetlegeredetileg apja útját kívánta követni. Louis emlékiratainak 8 fejezete szerint Leakey kanonok volt az egyik alapítója a Kelet-Afrikai és Ugandai Természetrajzi Társaságnak.</ref>
 
Sem Harrynek, sem Maynek nem volt erős szervezete. 1904–1906 között az egész család May anyjának a házában élt a berkshire-i [[Reading]]ben, amíg Harry idegkimerültségéből lábadozott; később 1911–1913 között is itt éltek, amíg May gyógyult fel kimerültségéből. Ez alatt az időszak alatt Harry házat vásárolt [[Boscombe]]-ban.<ref>''Ancestral Passions'', 1. fejezet (Kabete); Harcourt Brace Jovanovich kiadó előszava a ''By the Evidence''-ben</ref>
60. sor:
Míg [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] a Leakey gyerekek elemi iskolába jártak, Afrikában Miss Laing személyében saját oktatójuk volt. Az [[első világháború]] kitörése Afrikában érte őket. Amikor a tengeri hajózási útvonalak ismét megnyíltak, visszatértek Boscombe-ba, ahol [[1919]]-ben, 16 éves korában beíratták egy magán fiúiskolába, a Weymouth Secondary School-ba. Az itt töltött három év során nem érezte jól magát, sokat panaszkodott a diákcsínyekre, valamint az érvényben lévő szigorú szabályokra, melyekre úgy tekintett, mint személyes szabadságának korlátozására. Egyik tanára azt tanácsolta neki, hogy keressen állást egy bankban, ezért angoltanárához, Mr. Tunstallhoz fordult, aki viszont [[Cambridge]]-be való felvételét kezdeményezte. A felvételi vizsgák során elért kiváló eredményei alapján ösztöndíjat kapott. Apja alma materében, [[Cambridge]]-ben érettségizett 1922-ben, szándéka az volt, hogy Brit Kelet-Afrikában misszionárius legyen.
 
Életében sokat mesélt itteni záróvizsgái történetéről. Amikor megérkezett Nagy-Britanniába, tájékoztatta a ritka idegen nyelveken beszélők jegyzékével foglalkozó szervezetet, hogy folyékonyan beszél [[szuahéli nyelv]]en. Záróvizsgái közeledtével kérte, hogy hadd tegyen vizsgát ebből a nyelvből, melyre kis habozás után megadták az engedélyt. Ezután egy napon egyszerre két levelet is kapott. Az egyikben időpontot kapott szuahéli nyelvű szóbeli vizsgájára. A máskbanmásikban felkérték, hogy ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen vizsgáztatna-e egy szuahéli nyelvű jelöltet.
 
Fia a következőt mondja róla:<ref>Richard E. Leakey, ''The Making of Mankind'', 1. fejezet. Morell, "From Cambridge to Olduvai, 2. fejezet".</ref> „Louis a húszas évei elején járhatott, amikor úgy döntött, hogy a régészettel kíván foglalkozni. Egészen addig apja nyomdokain keresztény misszionáriusnak készült Kenyába”.
71. sor:
 
=== Letérés a misszionárius útról ===
Még abban az évben olyan lehetőség nyílt számára, mely a pihenés minden gondolatát háttérbe szorította. [[1922]]-ben, az [[első világháború]]t lezáró tárgyalások alapján a britek megkapták Német Kelet-Afrikát, melyet aztán átneveztek [[Tanganyika]] névre. Korábban ezen a gyarmati területen a németek [[dinoszauruszok|dinoszaurusz]]maradványokat fedeztek fel Tendangurunál. A család egyik barátja, [[Charles William Hobley]] beszélt Louisnak arról, hogy a [[Brit Természetrajzi Múzeum]] expedíciót indít a kövületek feltárására. Louis jelentkezett, és felfogadták a hely megkeresésére és az expedíció adminisztratív teendőinek intézésére. A kutatócsoport [[1924]]-ben indult útnak Afrikába [[William E. Cutler]] irányításával. Kutatásaik során nem sikerült teljes dinoszaurusz-csontvázat találniuk. Louist [[1925]]-ben visszahívták Cambridge-be, időközben Cutler a malária egy súlyos változatát kapta meg, és kilenc hónap múlva meghalt.
 
Ez az élmény megváltoztatta döntését saját pályájáról. Fő tantárgyait átcserélte az [[antropológia|antropológiára]], a tanszék vezetőjének, [[Alfred Cort Haddon]]nak személyében pedig új mentort kapott. [[1926]]-ban kapta meg kitüntetetéseskitüntetéses diplomáját antropológiában és [[régészet]]ben. Diplomájához felhasználta egyes már meglévő képesítéseit is. Például a [[kikuju]] nyelvet, melyet tökéletesen beszélt, elfogadták második modern nyelvként, bár senki sem tudta ezt ellenőrizni. Az egyetem elfogadta az egyik kikuju törzsfőnök írásos nyilatkozatát, melyet az az ujjlenyomatával hitelesített.
 
1925-től kezdve Louis afrikai régészeti és antropológiai témákról írt és tartott előadásokat. Diplomája megszerzése után oly mértékben elismerték tudását, hogy a Cambridge-i Egyetem [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikába]] küldte a történelem előtti afrikai ember tanulmányozására. Több tucat helyszínt tárt fel, először kerítve sort a leletek szisztematikus tanulmányozására.
 
A kultúráknak általa adott nevek némelyike (például az ''Elmenteitan'' vagy az [[olduvai kultúra]]) még ma is használatos.<ref>Erről a mezolitikus kultúráról Peter Robertshaw ír A World Archeology folyóiratban: ''[http://links.jstor.org/sici?sici=0043-8243%28198806%2920%3A1%3C57%3ATEAEFC%3E2.0.CO%3B2-U&size=LARGE The Elmenteitan: an early food-producing culture in East-Africa]'', 20. kötet, 1. szám, Archaeology in Africa (1988. június), 57-69 old.</ref>
 
=== A kutató ösztöndíjas ===
83. sor:
[[1927]]-ben két, szabadságát töltő fiatal hölgy látogatta meg az Elmenteita-tó melletti ''Gamble’s Cave'' (Gamble barlang) lelőhelyen. Az egyik hölgy Henrietta Wilfreda „Frida” Avern volt, aki előzőleg már végzett némi régészeti munkát. Louis és a nő egész éjjel beszélgettek. Kapcsolatukat Louis Cambridge-be történő visszatérésekor újították fel, és [[1928]]-ban összeházasodtak, majd visszatértek Elmenteitába. Miután érdeklődő társakból megfelelő csapatot állított össze, ekkor fedezte fel Kariandusinál az [[acheuliani kultúra]] emlékeit.<ref>Douglas Leakey, Donald Macinnes, Tom Powys Cobb, John D. Solomon, Elisabeth Kitson, Cecily Creasy, Penelope Jenkin. [http://www.museums.or.ke/regkaria.html Kariandusi Museum].</ref>
 
Itteni munkájának csúcspontján kutatói ösztöndíjat kapott a cambridge-i [[St John's College]]-ban, ezért [[1929]]-ben posztdoktori kutatóként visszatért Cambridge-be, hogy rendszerezze az Elmenteitánál talált leleteket. Pártfogója és mentora Cambridge-ben [[Arthur Keith]] volt. Két csontváz tisztogatása közben hasonlóságot vélt felfedezni köztük és egy, a német [[Hans Reck]] professzor által az [[Olduvai-szurdok]]ban talált csontváz között. A német professzorral még korábban, 1925-ben, Németországban találkozott.
 
[[Fájl:Olduvai Gorge.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Olduvai-szurdok.]]
98. sor:
 
=== Botrány ===
Frida hozományából a Leakey család egy nagy téglaházat vásárolt [[Cambridge]] közelében a cambridgeshire-i [[Girton]]ban. Frida reggeli rosszullétekkel küzdött, ezért nem tudott dolgozni Leakey második könyvének, az Ádám őseinek ''(Adam’s Ancestors)'' illusztrációin. Leakey egy előadása után, a tiszteletére adott fogadáson [[Gertrude Caton-Thompson]] bemutatta neki saját illusztrátorát, a húszéves Mary Nicolt.
 
Louis rávette Maryt, hogy vegye át könyve képeinek elkészítését. Egy pár hónap múlva az együttműködés románccá teljesedett. [[1933]] decemberében megszületett [[Colin Leakey]], és [[1934]] januárjában Louis bejelentette Fridának, hogy el akar válni. Frida egészen [[1936]]-ig nem adta be a válókeresetet.<ref>Morell: „Louis and Mary” 4. fejezet.</ref>
 
[[Cambridge]]ben egy bizottság vizsgálta erkölcsi viselkedését. A támogatások egyre inkább elmaradtak, de anyjának sikerült elegendő pénzt összegyűjtenie egy újabb expedícióra Olduvaiba, Kanamba és Kanjerába.<ref>Résztvevők: Peter Bell (zoológus), Sam White (geodéta), Peter Kent (geológus), Heselon Mukiri, Thairu Irumbi, Ndekei.</ref> Itt korábbi munkáját kétségbe vonta P. G. H. Boswell, a londoni [[Imperial College of Science]] Geológiai Intézetének vezetője, akit ő maga hívott meg a lelőhelyek azonosítására. Miután [[1935]]-ben megérkeztek Kanamba és Kanjerába, azt találták, hogy a Louis által korábban levert vas kitűző-cölöpöket a luo törzs emberei elvitték és lándzsákat készítettek belőlük. Emiatt a lelőhelyeket nem találták meg. Mindennek betetőzéseképpen a Louis által készített összes fénykép tönkrement a fényképezőgép hibája miatt, mely nem zárt tökéletesen. Egy bosszantó és eredménytelen kéthónaposkét hónapos időszak után Boswell visszaindult [[Anglia|Angliába]], megígérve, hogy nem hoz nyilvánosságra semmilyen információt, amíg Leakey vissza nem tér maga is.
 
Boswell azonban azonnal nyilatkozatok egész sorozatát tette közzé, első cikke a [[Nature (folyóirat)|Nature]] hasábjain 1935. március 9-én jelent meg, ebben kétségbe vonta a Reck és Leakey által publikált, a leletek eredetére vonatkozó dátumokat, és megkérdőjelezte Louis szakértelmét.
118. sor:
Végül Frida elengedte Louist, így ő és Mary [[1936]] karácsony estéjén polgári házasságot kötöttek a ware-i anyakönyvvezető előtt. Tanúja Peter Koinange, egy kikuju főnök fia volt, aki éppen posztgraduális képzésben vett részt Nagy-Britanniában, a St. John's College-ban. Megélhetésüket segítette, hogy Louis könyveire jogdíjakat és némi előleget is kapott.<ref>Morell: „Consequences”, 7. fejezet.</ref>
 
Leakey már korábban is belebonyolódott a kikuju törzs belső ügyeibe, 1928-ban határozottan állást foglalt a női nemi szervek megcsonkítása ellen. Egyik este kiabálásig fajuló vitát folytatott kikuju nyelven [[Jomo Kenyatta|Jomo Kenyattával]], aki előadást tartott a témáról. R. Copeland az [[Oxfordi Egyetem]]ről azt javasolta, hogy a kikujukról való tanulmány megírásához forduljon támogatásért a [[Rhodes Trust]]hoz. 1936-vége felé e támogatást meg is kapta, két éves fizetéssel együtt. [[1937]] januárjában Leakey és Mary [[Kenya|Kenyába]] utaztak. Ezután Colin 20 évig nem látta az apját.
 
Visszatért a [[Nairobi]] közelében fekvő [[Kiambaa]]-ba, és rávette Koinange nagyfőnököt, aki korábban létrehozta a törzsi főnökök bizottságát, hogy segítsen neki a kikujuk egykori életéről szóló tanulmányának megírásában. Mary a Waterfall Cave-nél végzett ásatásokat.<ref>Louis emlékiratainak 6. fejezete</ref> Louis emlékiratainak 6. fejezete szerint maga a nagyfőnök javasolta, hogy Mary itt folytasson ásatásokat. Tudta, hogy a víz rendszeresen mos ki tárgyi emlékeket a barlangból. Louis és Mary egy kis kunyhóba költözött a főnök táborában. Mary kétoldali tüdőgyulladást kapott, és két hétig élet-halál között lebegett a nairobi kórházban, időközben már az anyját is Kenyába hívták. Minden várakozás ellenére felgyógyult és újabb ásatásba kezdett Hyrax Hill-nél majd később a Ngoro River Cave-nél. Louis támogatását meghosszabbították, melynek egy részét régészeti kutatásokra fordította. A felfedezéseiről szóló hírek ismét kezdtek megjelenni az újságokban.
 
A kikujuk és a telepesek közötti feszültség aggasztóan megnövekedett. Leakey köztes álláspontot próbált képviselni, de ''Kenya: Contrasts and Problems'' (Kenya: ellentétek és problémák) című könyvében azzal haragította magára a telepeseket, hogy kijelentette, Kenya soha nem lesz a fehér ember országa.
126. sor:
=== Régész és rendőr ===
A kormány hírszerzői állást ajánlott neki, melyet – jobb választása nem lévén, – elfogadott. Házaló kereskedőként járta az országot, beszélgetéseiről jelentést írt. Amikor [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] [[1939]] szeptemberében belépett a háborúba, a kenyai kormány beszervezte az afrikai hírszerzésbe.<ref name="Emlék8">Emlékiratok, 8. fejezet</ref> Louis emlékiratainak 8. fejezetében így ír: „...a CID... a Különleges Ügyosztály, 6. részlege a polgári hírszerzéssel foglalkozott”. A beszervező hatóság a kenyai kormány volt, és emlékirataiban nincs utalás arra, hogy közvetlenül brit érdekek szolgálatában dolgozott volna. Kisebb munkáktól eltekintve, melyekben ő és néhány telepes egymást vélte a Sagana vasúti híd elleni lehetséges szabotázsakció szervezőjének,<ref name="Emlék8"/> első komoly feladata az [[Abesszíniai háború|etióp gerillák]] ellátása és felfegyverzése volt az olasz megszállókkal szembeni harcban. Gyermekkori kikuju barátai segítségével titkos hálózatot hozott létre. Titokban régészeti maradványok után is kutattak.
 
Kihallgatásokat folytatott, kézírásokat elemzett, rádióadásokat szerkesztett és rendszeresen vállalt rendőrségi nyomozásokat. Szerette a titokzatos dolgokat. A brit gyarmati hadsereg, a ''King's African Rifles'' fehér vezetői gyakran igénybe vették segítségét a kulturális rejtélyek tisztázásában; egyszer például segített egy tisztnek megszüntetni egy átkot, melyet véletlenül bocsátott emberei fejére.<ref>Emlékiratok, 9. fejezet.</ref>
 
135. sor:
=== Megfordul a szerencse ===
[[Kép:Proconsul africanus.JPG|thumb|right|260px|A [[KNM RU 7290]] katalógusszámú lelet, a [[Proconsul africanus]] [[típuspéldány]]a]]
[[1944]]-ben megszületett [[Richard Leakey]]. [[1945]]-re a család rendőrségi munkával szerzett vagyona csaknem teljesen elenyészett. Ekkoriban Louis már számos állásajánlatot kapott, de ő úgy döntött, hogy [[Kenya|Kenyában]] marad a Coryndon Múzeum kurátoraként, ahol fizetést és lakást kapott, de ami még ennél is fontosabb volt számára, folytathatta paleoantropológiai kutatását.
 
[[1947]] januárjában ő vezette az első pánafrikai őstörténeti kongresszust [[Nairobi]]ban. A kongresszuson 26 ország hatvan tudósa vett részt, a tudósok előadásokat tartottak és meglátogatták a Leakey által feltárt régészeti lelőhelyeket. A konferencia helyreállította tekintélyét a tudományos körökben, melyekben ismét vezető szerepe lett. A most már bőségesen csorgó anyagi források segítségével belevágott híres, [[1948]]-as expedíciójába a [[Viktória-tó (Afrika)|viktória-tavi]] [[Rusinga-sziget]]en, melyen Mary rátalált az addig felfedezett legnagyobb, épségben megmaradt fossziliára, egy pre-humán állkapocsra, melyet ''[[Proconsul (állatnem)|Proconsulnak]]'' neveztek el.
147. sor:
| style="text-align: left;" | L.S.B. Leakey, ''By the Evidence'', 18. fejezet.
|}
Miközben a Leakey család a [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tónál]] tartózkodott, a kenyai felföldön a [[kikujuk]] megtámadták az európai telepeseket, akik fehér kormányzatot akartak egy „fehér” Afrikában. A csaknem egymillió kikujut mintegy 32&nbsp;000 telepes zaklatta. [[1949]]-ben a kikujuk egy titkos szervezetet hoztak létre, ez a szervezet, a [[Mau Mau]] rendszeresen megtámadta a telepeseket és a hozzájuk lojális kikujukat.
 
Louis megpróbálta figyelmeztetni a gyarmat kormányzóját, [[Philip Euen Mitchell]]t, hogy az éjjeli találkozók és a kikényszerített eskük nem tartoznak a kikujuk szokásai közé, és előre jelezte, hogy erőszakos események történhetnek, ám jelzéseit figyelmen kívül hagyták. Fel kellett hagynia antropológiai kutatásaival és a Mau Mau után kezdett nyomozni. Életének ebben a szakaszában élete folytonos veszélyben volt, fejére vérdíjat tűztek ki. A Leakey család úticsomagjában rendszeres tárgy volt a pisztoly. A kormány 24-órás védelem alá helyezte Leakeyt.
 
[[1952]]-ben egy, a helyi vezetők által elkövetett vérengzés után, a kormányzat letartóztatta [[Jomo Kenyatta|Jomo Kenyattát]], a [[Kenyai Afrikai Unió]] elnökét. Louist tolmácsként hívták a tárgyalásra, de miután az a vád érte, hogy a vádlottal szembeni elfogultsága miatt szándékosan tévesen fordított, visszalépett a tolmácsolástól. Később azonban, dokumentumok fordítására visszatért a bíróságra. Mivel nem találtak olyan bizonyítékokat, melyek Kenyattát a Mau Mau-val kötik össze, bár bűnösnek találták, nem kapott [[halálbüntetés]]t, csak több évi kényszermunkára itélték és kitiltották Kenyából.
 
A kormány brit csapatokat hozott az országba és egy 20&nbsp;000 kikujuból álló nemzetőrséget hozott létre. Ebben az időszakban Louis nehéz és ellentmondásos szerepet kapott. A telepesek pártjára állt, szóvivőjük és hírszerzőjük volt. Ugyanakkor a kikujukat is pártfogásába vette ''Defeating Mau Mau'' című könyvében, számos beszédében és újságcikkeiben. Többnemzetiségű kormány bevezetését, a felföldön földreformot, a kikujuknak fizetésemelést, valamint számos más reformot javasolt, melyeknek legtöbbjét később alkalmazták is.
168. sor:
[[1955]]-ben ismét Jean Brownnal együtt végezték az ásatásokat. Brown elmesélte, hogy Leakey szerette, ha Louisnak szólítják, szórakozott volt, egyszer mindenkivel a szemüvegét kerestette, mely a nyakában lógott, nadrágja nem volt begombolva, cipőjén lyuk tátongott, egyszerűen boldog volt.<ref>Morell, 12. fejezet, „Our Man”,</ref>
 
[[1959]]-ben hozzálátott az I. kőzetágy feltárásához. Míg Louis betegen feküdt a táborban, Mary felfedezett egy fosszíliát, a [[Zinjanthropus]] [[típuspéldány]]át ([[OH 5 (Zinj)]]), melyet később „drága fiunk”-nak vagy „Zinj”nek nevezett. A kérdés az volt, hogy ez a [[Robert Broom]] által felfedezett korábbi faj, a ''Paranthropus'' volt-e, mely Broom szerint nem tartozott az emberiség fejlődési vonalába, vagy más fajhoz tartozott. Louis szerint Zinj önálló faj volt, ezzel a véleményével [[Wilfrid Le Gros Clark]] szembehelyezkedett, ugyanakkor ez az eset felkeltette a [[National Geographic Society]] akkori elnökének [[Melville Bell Grosvenor]]nak a figyelmét. Ennek eredménye egy cikk lett a ''National Geographic'' hasábjain<ref>National Geographic: ''Finding the World's Earliest Man'', 1960. szeptember.</ref> és egy vaskos támogatás az olduvai-i kutatás folytatására.
 
[[1960]]-ban [[Jack Evernden]] és [[Garniss Curtis]] geofizikusok az I. kőzetágy korát 1,75 millió évesre datálták. A világ megdöbbent. Zinj sokkal idősebb volt, mint azt bárki gondolta volna. A tudósok csapatostul utaztak Afrikába. Reck és Leakey elmélete teljes mértékben igazolást nyert, bár ez az igazolás Reck számára már későn érkezett, mivel 1937-ben meghalt. Louis bebizonyította, hogy Darwinnak igaza volt.<ref>Morell: 13. fejezet, „Fame, Fortune and Zinj”</ref>
175. sor:
Mivel a múzeumtól munkája miatt csak hétvégeken tudott elszakadni, Louis [[1960]]-ban kutatási igazgatónak nevezte ki Maryt az olduvai-i ásatásoknál. Mary kamba törzsbeli embereket alkalmazott, mivel álláspontja szerint a [[kikujuk]] kihasználták Louist. Az első kamba törzsbeli alkalmazott Muteva Musomba volt, aki a gyerekek lovait gondozta. Leakey alkalmazta [[Kamoya Kimeu]]t, a sikeres régészt is. Jonathan útmutatásai alapján Mary építette fel az 5-ös táborhelyet. Ettől az időtől kezdve Mary önállóan, saját munkatársakkal dolgozott.
 
Mary már kora reggel a feltárásnál munkálkodott, ásott, szitált, ruházata kopott és régi volt. Munkája közben egyik cigarettáról a másikra gyújtott, dalmata kutyái mindig mellette voltak. Louisszal rádió útján tartotta a kapcsolatot. Hétvégeken megállás nélkül tette meg az [[Olduvai]] és [[Nairobi]] közötti 575&nbsp;km-es távolságot. Tizenéves fiai, Richard és Philip iskolaszünetekben és a szabadság alatt voltak vele.
 
Nairobi otthonuk, amikor ott tartózkodtak, képletesen szólva kész cirkusz volt. Gyakoriak voltak náluk a vacsoravendégek. A fontos vendégek akár hetekig maradhattak. Lakóterüket és étkezőasztalukat dalmatájukkal, [[Előpatások|szirtiborzokkal]], egy majommal, egy [[Cibetmacskaformák|cibetmacskával]], egy [[afrikai uhu]]val, trópusi halakkal, csörgőkígyókkal, viperákkal és egy pitonnal osztották meg. A húszszemélyes afrikai személyzet teljes családja az udvarukban álló kunyhókban lakott. Mary rákapott a szivarra, a szivarhamu gyakran az ételbe hullott. Mindketten főztek. Louis folyton beszélt, kifogyhatatlan volt a történetekből.<ref>Morell, 5. fejezet, „Mary's Dig”</ref> A Leakey családnak volt egy másik arca is.<ref>Morell: 17. fejezet, „Chimpanzees and Other Loves”.</ref> Louis megrögzött szoknyavadász volt, sem Fridához sem Maryhez nem volt hűséges. Mary egészen addig elviselte ezt az állapotot, amíg Louis Rosalie Osbornnal folytatott viszonya 1953–54-ben a házasságuk tönkremenetelével nem fenyegetett. Állandóan veszekedtek, felzaklatva a fiúkat. Miután Richard csaknem életét vesztette, mivel leesett a lóról, Louis a fiúk érdekében szakított Rosalie-val. 1960-ban Louis és Mary különösen közel került egymáshoz, ez az állapot egészen addig tartott, amíg Vanne Goodall Kenyába nem érkezett.
184. sor:
Nem sokkal később, 1960-ban, Louis és fia, Philip valamit Ray Pickering felfedezett egy fosszíliát, melyet „Chellean-i Embernek” neveztek, mivel időben összekapcsolható volt az Olduvai-nál feltárt eszközökkel. A fosszíliát helyreállítása után Louis és Mary „Pinhead”-nek nevezte el. A leletet a ''Homo erectus''-szal hozták összefüggésbe, bár valójában a [[Paranthropus]]-szal volt egyidős, melyet akkor nem tekintettek az ember fejlődési vonalába tartozónak. Louis még utána hosszú ideig úgy vélte, hogy a Homo erectus használt szerszámokat és az [[Australopithecus]] nem. (A mai álláspont szerint mindkét hominid használt szerszámot.)
 
1961-ben Louis fizetést és kutatási támogatást kapott a [[National Geographic Society]]tól, ezért a Coryndon Múzeum gyakorlati vezetését átadta egy beosztottjának. A múzeum területén létrehozta a ''Centre for Prehistory and Paleontology''-t (Őstörténeti és Paleontológiai Központ), gyűjteményét átszállította oda, és önmagát igazgatónak nevezte ki. Ettől kezdve ez a hely lett működésének központja. A [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tó]] mellett megnyitott egy újabb ásatási helyet [[Fort Ternan]]nál. Nem sokkal ezután, Heselon felfedezte a [[Kenyapithecus wickeri]]t, mely nevét a birtok tulajdonosáról kapta, és melyet Leakey az éppen jelenlévő [[George Gaylord Simpson]]nal együtt azonnal megünnepelt a ''Miocene Lady'' fedélzetén ''„Leakey Safari Special”'' nevű itallal, mely [[sűrített tej]]ből és [[Cognac (ital)|konyakból]] állt.
 
[[1962]]-ben Louis éppen Olduvaiban járt, amikor Ndibo Mbuika az MNK lelőhelyen felfedezte a [[Homo habilis]] első fogait. Louis és Mary úgy gondolták, hogy nő lehetett, ezért Hamupipőkének ''(Cinderella)'' nevezték el. [[Phillip Tobias]] hasonlóságot vélt felfedezni a lelet és Jonathan lelete között, [[Raymond Dart]] pedig a Louis kérésére a ''„Homo habilis”'' nevet adta neki.<ref name="Morell16">Morell, 16. fejezet, „The Human with Ability.”</ref> A leletet az [[Australopithecus]] és a Homo erectus közötti átmenetnek tartották.<ref name="Morell16"/>
 
== Leakey angyalai ==
 
{| class="toccolours" style="float: right; margin-left: 2em; margin-right: 1em; margin-bottom: 1em; margin-top: 1em; font-size: 90%; background:lightyellow; width:30em; max-width: 40%; border:3px" cellspacing="5"
| style="text-align: left;" | „Ha visszaidézem … a szervált és a páviánt, melyeket gyermekkoromban háziállatként tartottam, és melyeket végül később nagyméretű ketrecekbe kellett zárnom, elszomorodom. Ám még szomorúbb leszek, és egyben haragos is, ha arra a megszámlálhatatlan kifejlett állatra és madárra gondolok, melyeket szándékosan ejtenek rabságba és zárnak ketrecbe a felelőtlen emberi lények úgynevezett szórakoztatására és okulására … de hiszen annyi jó film van manapság … hogy a vadállatok kegyetlen, állatkerti tartása nem tűrhető tovább.”
196. sor:
|}
 
Louis Leakey örökségének egyik legfontosabb eleme abból a szerepéből származik, mellyel támogatta a [[főemlősök]]nek természetes környezetükben történő kutatását, melyet kulcsfontosságúnak tartott az emberi fejlődés rejtelmeinek megfejtése érdekében. Személyesen választott ki három kutatónőt, [[Jane Goodall]]t, [[Dian Fossey]]t és [[Birute Galdikas]]t, akiket később - ironikus célzásként a ''[[Charlie angyalai]]'' c. közismert tévésorozatra - Leakey angyalainak is hívtak. A három kutatónő az emberszabású majmok kutatásában ért el fontos eredményeket, Jane Goodall a [[csimpánz]]ok, Dian Fossey a [[hegyi gorilla|hegyi gorillák]], Birute Galdikas az [[orángután]]ok viselkedését tanulmányozta.
 
== Az utolsó évek ==
[[Kenya]] [[1963]]. december 12-én déli 12 órakor vált függetlenné, első miniszterelnöke [[Jomo Kenyatta]] volt. Ekkora már a telepesek nagy számban távoztak az országból. Kenyatta felismerte, hogy gyorsan kell cselekednie, ha nem akarja, hogy országa káoszba süllyedjen, ezért békülékeny álláspontot vett fel. Néhány személyt kitoloncoltak, de megtorlás nem következett. Louis jelentős aggodalommal tekintett a kenyai paleoantropológiai kutatás jövőjére. A legutolsó gyarmati kormányzó, [[Malcom MacDonald]] javaslatára találkozót szerveztek közte és Kenyatta elnök között. Kenyattával [[kikuju]] nyelven beszéltek. A találkozó öleléssel és egymás kölcsönös bizalmáról való biztosítással ért véget.<ref>Morell, 19. fejezet, „A Girl for the Gorillas”.</ref>
 
Életének utolsó évei alatt Louis előadóként lett híres az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és az [[Egyesült Királyság]]ban. Előadásait hallgatósága állva ünepelte. Ekkoriban ő maga személyesen már nem végzett ásatásokat, mivel ízületi betegsége megakadályozta ebben; betegsége miatt [[1968]]-ban csípőprotézis-műtétet végeztek el rajta. Forrásokat teremtett elő, családjának és munkatársainak munkáját irányította. A [[Nagy-hasadékvölgy]] fosszíliáinak kutatására akkoriban Kenyába érkező tudósok százai számára nélkülözhetetlen segítség volt. Az ő jóváhagyása nélkül nem lehetett kutatási engedélyt kapni, és nélküle a múzeumi gyűjtemények is elérhetetlenek voltak. Miután engedélyét megadta, tanácsai felbecsülhetetlen értékűek voltak.
 
[[1963]]-ban segítséget nyújtott [[Ruth De Ette]]-nek egy kutatás elindításában a kaliforniai Mojave-sivatagban fekvő Calico Hill-nél található új lelőhelyen. Akkoriban elfogadott volt az az álláspont, hogy az amerikai kontinensen 12&nbsp;000 évvel időszámításunk kezdete előtt jelent meg az ember. A bennszülött amerikai nyelvek kifejlődéséhez és eloszlásához szükséges időt alapul véve, Leakey elmélete szerint az embernek több ezer évvel azelőtt kellett megérkeznie Amerikába. Arra bátorította Ruth-t, hogy az általa talált tárgyi leletekre úgy tekintsen, mint több mint 100&nbsp;000 évesekre.
 
Mary nem osztotta látnoki nézeteit. Egyre kevésbé tisztelte, és 1963-tól már szakmai képességeit is kétségbe vonta. A régi meghitt kapcsolatnak már nyoma sem volt. Szakmai szembenállása a „Calico-i Ember” felfedezése körül kezdődött. Mary azzal érvelve, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy Louis olyan szakmai hibát kövessen el, mellyel elhományosítja hírnevét, meggyőzte a National Geographic Society-t, hogy ne jelentessen meg cikket a calico-i leletről, és szüntesse meg a projekt finanszírozását. Louis azonban más lehetőségeket keresett és talált is. 1968. március 26-án Alan és Helen O'Brien a kaliforniai [[Newport Beach]]ből, valamint néhány jelentős kaliforniai létrehozta a Leakey Alapítványt. Leakey O'Brienékkel együtt folytatta a források előteremtését.
 
Mary vele való szembenállása hamarosan szakmai szakadásukhoz vezetett. 1968-ban Louis nem fogadott el egy tiszteletbeli doktori címet a johannesburgi [[Witwatersrand University]]-től, elsősorban a [[Dél-afrikai Köztársaság]]ban folyó [[apartheid]] miatt, Mary viszont elfogadta a címet. Ekkor Louison volt a sor, amikor a nő szakmai hírnevét féltette. Még mindig figyeltek egymásra, de külön szakmai életet éltek.<ref>Morell, 23. fejezet, „Mining Hominids at Olduvai”.</ref>
215. sor:
[[1972]]. október 1-jén Louis szívinfarktust kapott Goodall asszony londoni lakásában. Vanne egész éjszaka vele maradt a St. Stephen's Kórházban, ahonnan reggel 9-kor távozott. Louis Leakey 9:30-kor halt meg 69 éves korában.
 
Mary hamvasztatni akarta Louist, és hamvait Nairobiba akarta viszzaszállítani, ezt azonban Richard nem engedte. Mivel Louis kikuju volt, kikuju földben kellett nyugodnia. Szülei sírja közelében Limuruban temették el.
 
Tiltakozásképpen a család egy ideig nem törődött a sírjával. Egy évvel később, amikor Richard meglátogatta a sírt, hogy sírkövet helyezzen el rajta, Rosalie Osborn jóvoltából már sírkő állt Leakey sírján. A sírfelirat ''ILYFA'' volt (I'll love you forever always – mindig szeretni foglak), Rosalie mindig ezt írta a Louisnak írt leveleire.<ref>Morell, 30. fejezet, „An End and a Beginning”.</ref>
222. sor:
*'''1958'''. Louis és Cynthia Booth Nairobitól északra megalapította a Tigoni Főemlőskutató Központot a nő farmján. Később a központot Országos Főemlőskutató Központnak (National Primate Research Center) nevezték, jelenleg Főemlőskutató Intézet (Institute of Primate Research) a neve. Még Tigoni Központként támogatást nyújtott Leakey angyalainak.
*'''1961'''. Louis létrehozta a Centre for Prehistory and Paleontology-t (Őstörténeti és Paleontológiai Központ) a Coryndon Múzeum területén, önmagát nevezve ki igazgatónak.
*'''1968'''. Louis közreműködött a [http://www.leakeyfoundation.org/ Leakey Alapítvány] létrejötténél, ezzel biztosítotva, hogy életműve fennmaradjon az ember eredetének kutatása területén. A Leakey Alapítvány ma is létezik, az Egyesült Államokban az ember eredete kutatásának legfontosabb támogatója.
 
=== Ismert családtagjai ===
Louis Leakey második felesége, [[Mary Leakey]] volt, aki 1974-ben és 1976-ban is jelentős leletekre bukkant: az [[LH 4]] katalógusszámú [[Australopithecus afarensis]] maradványaira, valamint [[Laetoli]]-nál a [[laetoli lábnyom]]ra. Az itt, [[Tanzánia|Tanzániában]] talált, vulkáni hamuba nyomódott megkövesedett lábnyomok a kétlábon járás első tárgyi bizonyítékai.
 
Fiai, [[Richard Leakey]] [[paleoantropológus]] és [[Colin Leakey]] botanikus. Richard az 1980-as években szintén fontos leletekkel gyarapította tudásunkat, a [[KNM WK 16999]] és [[KNM WK 16950A]] maradványokkal, amelyek az [[Afropithecus turkanensis]] és a [[Turkanapithecus kalakolensis]] típuspéldányai.
257. sor:
|1936
|''Stone Age Africa: an Outline of Prehistory in Africa''
|Az [[Edinburgh-i Egyetem]]nek készült előadássorozata 1936-ból. Illusztrálta Mary.
|-
|1937
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Louis_Leakey”