„Méhviasz” változatai közötti eltérés

716 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
 
==Felhasználásának története==
AzMár az [[ősember]] is alkalmazta, például a [[Lascaux-i barlang]]ban is megtalálták a méhviasz nyomait. Az [[Ókori Egyiptom|egyiptomiak]] hajóépítés során, szigetelőanyagként alkalmazták. A [[rómaiak]] falak vízállóvá tételére használták, ezért számos néptől méhviasz formájában szedték be az adót. A [[középkor]]ban annyira értékes anyagnak számított, hogy elfogadott fizetőeszköz volt.
 
A [[rómaiak]] üzenetküldésrefalakat tettek vele vízállóvá, ezért számos néptől méhviasz formájában szedték be az adót. A [[középkor]]ban annyira értékes anyagnak számított, hogy elfogadott fizetőeszköz volt. Üzenetküldésre is használták. Két falapot zsanérral egymáshoz erősítettek, majd belső felületüket bevonták viasszal, és erre írták az üzeneteket (diploma). Az üzenet elolvasása után a tábla felületét egyszerű volt letörölni, és a választ ráírni.
Az [[ókor]]ban a méhviasz segítségével készítettek sorozatban szobrokat és ékszereket. A méhviaszt az öntősablon előállítása során alkalmazták. A folyamat során elkészítették a szobrot, vagy az ékszert méhviaszból, azt beborították valamiféle erős, tűzálló anyaggal pl. [[vakolat]]tal), majd ezt követően kiolvasztották belőle a viaszt. A folyamat eredménye egy tűzálló öntőforma.
 
Az [[ókor]]ban a méhviasz segítségével készítettek sorozatbansorozatgyártottak szobrokat és ékszereket. A méhviaszt az öntősablon előállítása során alkalmazták. A folyamat során elkészítették a szobrot, vagy az ékszert méhviaszból, azt beborították valamiféle erős, tűzálló anyaggal pl. [[vakolat]]tal), majd ezt követően kiolvasztották belőle a viaszt. A folyamat eredménye egy tűzálló öntőforma. Ez a viaszvesztéses technika.
A rómaiak üzenetküldésre is használták. Két falapot zsanérral egymáshoz erősítettek, majd belső felületüket bevonták viasszal, és erre írták az üzeneteket. Az üzenet elolvasása után a tábla felületét egyszerű volt letörölni, és a választ ráírni.
 
[[India|Indiában]] és Jáván a ma [[kékfestés]]nek nevezett eljárásban gátlószerként használták, azaz a fehér pamutszövetre a kívánt mintának megfelelően rányomták, majd a szövetet indigó tartalmú festékoldatba mártották. A festék csak ott fogta be az anyagot, ahol azt nem fedte a méhviasz gátlószer. Így alakult ki a szövet kék-fehér mintázata.<ref>Ormeling, F. J. 1956. ''The Timor problem: a geographical interpretation of an underdeveloped island''. Groningen and The Hague: J. B. Wolters and Martinus Nijhoff.</ref>
Napjainkban elsősorban [[kozmetika]]i célokra alkalmazzák, de [[modellezés|modellező]] tulajdonságai miatt is keresett anyag.
 
Fogtömésre.<ref>{{cite web|url=http://lightyears.blogs.cnn.com/2012/09/19/oldest-tooth-filling-may-have-been-found/ |title=Oldest tooth filling may have been found – Light Years – CNN.com Blogs |publisher=Lightyears.blogs.cnn.com |accessdate=2013-07-05}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.kidzdentalcare.com/dont-use-your-teeth/ |title=Don't Use Your Teeth |accessdate=2013-12-13}}</ref>
Az [[ősember]] is alkalmazta, például a [[Lascaux-i barlang]]ban is megtalálták a méhviasz nyomait. Az [[Ókori Egyiptom|egyiptomiak]] hajóépítés során, szigetelőanyagként alkalmazták. A [[rómaiak]] falak vízállóvá tételére használták, ezért számos néptől méhviasz formájában szedték be az adót. A [[középkor]]ban annyira értékes anyagnak számított, hogy elfogadott fizetőeszköz volt.
 
Cérnák, fonalak megerősítésére, vízhatlanná tételére.
Napjainkban elsősorban [[kozmetika]]i célokra alkalmazzák, de [[modellezés|modellező]] tulajdonságai miatt is keresett anyag.
 
Íjakban az egyes komponensek rögzítésére.
 
Évszázadokon keresztül a [[lőfegyver]]ek [[töltény]]ének előállításakor is alkalmazták, mert jól szigetelte a [[puskapor]]t, valamint a méhviasszal síkosított golyó nagyobb sebességgel hagyta el a lőfegyver csövét.
 
==Források==
* Örösi Pál Zoltán: Méhek között