„Sigbert Heister” változatai közötti eltérés

1 160 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
→‎Életpályája: kiegészítés
(→‎Életpályája: kiegészítés)
Sigbert Heister az 1679-ben elhunyt Gottfried Heister bárónak, az [[Udvari Haditanács]] helyettes elnökének fia volt. 1664-től katonaként szolgált, 1682-ben már ezredes és egy gyalogezred [[ezredtulajdonos|tulajdonosa]].
 
[[1683]]-ban részt vett [[Bécs ostroma (1683)|Bécs védelmében]], majd a törökök elleni [[A török kiűzése Magyarországról|visszafoglaló háborúban]]. Az [[1697]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-i]] [[zentai csata|zentai csatában]] [[Savoyai Jenő]] herceg vezérlete alatt a császári sereg jobb szárnyát irányította. 1686. október 15-én Heistert [[vezérőrnagy|vezérőrnaggyá]], 1692. július 3-án [[altábornagy|altábornaggyá]], 1695. június 11-én pedig [[táborszernagy|táborszernaggyá]] léptették elő.
 
[[1687]]-ben magyar honfiúsítást nyert, melyet csak az 1715. évi [[országgyűlés]]en cikkelyeztek be (CXXXI. tc.)
[[1687]]-ben magyar honfiúsítást nyert, melyet csak az 1715. évi [[országgyűlés]]en cikkelyeztek be (CXXXI. tc.) 1700 körül a Belső-ausztriai Haditanács elnöke, [[1703]]-ban pedig az [[Udvari Haditanács]] alelnöke lett. [[1704]]. január 22-én a [[Magyar Királyság|magyarország]]i császári-királyi csapatok főparancsnokává nevezték ki, s ez alkalomból (január 30-án) [[tábornagy|tábornaggyá]] léphetett elő. A [[II. Rákóczi Ferenc]] vezette [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] ekkorra már szinte az egész országban teret nyert, a felkelők éppen ezekben a hetekben foglalták el a [[Dunántúl]]t, s betöréseikkel veszélyeztették a [[morvaország]]i és [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztria]]i határszéleket is. Heister [[Bruck an der Leitha|Bruck]]ból kiindulva, a [[Fertő]] mellékén visszaszorította [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kuruc csapatait, bevonult [[Győr]]be, majd megszállta [[Pápa (település)|Pápát]]. Ezután [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]nál átkelt a [[Duna|Dunán]] és [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]]t szorította vissza a [[Vág (folyó)|Vág]] folyó mögé. Ezek után az udvar megint a Dunántúlra küldte, amely május elején ismét a felkelők birtokába került. Heister [[május 24.|május 24-én]] hajnalban [[Csíkvár]]nál meglepte és szétugrasztotta a frissen kuruccá lett [[Esterházy Antal]] és [[Babocsay Ferenc]] hadait, május 31-én pedig – katonáinak szabad rablást engedélyezve – feldúlta [[Veszprém]] városát, s még a székesegyház kincseit és a kanonokok életét sem kímélték. Amikor Veszprémből Győr felé vonult, [[Forgách Simon]] dunántúli kuruc főparancsnok [[június 13.|június 13-án]] [[Koroncó]]nál megtámadta seregét, ám számbeli fölényük és Forgách ügyes irányítása ellenére Heister súlyos vereséget mért a kurucokra.
 
1691-ben [[Johann Friedrich Ambrosius von Veterani|Veterani]] altábornagy parancsnoksága alatt szolgált Erdélyben, 1691-ben [[Lippa]] közelében vereségre álló helyzetben csapatait újjászervezve a törököket [[Temesvár]]ig űzte vissza.<ref>[http://books.google.hu/books?id=qac5AAAAcAAJ&pg=PA262&lpg=PA262&dq=%22Olasch+1696%22&source=bl&ots=pcbuRJq456&sig=7pJfni9wzicxWAu1NjTsmxmZ_A0&hl=hu&sa=X&ei=QSCdUfqcFc3CswbS6IGgBg&redir_esc=y#v=onepage&q=%22heister%22&f=false Thaten und Charakterzüge berühmter österreichischer Feldherren, Degen, 1808. 375.old.] </ref> 1692. július 3-án [[altábornagy|altábornaggyá]] lépett elő.
 
Az 1685-ös hadjárat kezdetén, 1695. június 11-én [[táborszernagy|táborszernaggyá]] léptették elő. A haditanácsban [[Johann Friedrich Ambrosius von Veterani|Veterani]] tábornagyot támogatta, ellenezte a fősereg visszavonását. Lovasezredeivel Veterani felmentésére indult, de visszarendelték. A magára maradt Veteranit és csapatát a törökök a [[lugos csata|lugosi csatában]] megsemmisítették.<ref>[http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1499.html Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, I–XXII. kötet (Budapest, 1928–1942). XVII. fej.]</ref>
 
Az [[1697]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-i]] [[zentai csata|zentai csatában]] [[Savoyai Jenő]] herceg vezérlete alatt a császári sereg jobb szárnyát irányította.
[[1687]]-ben magyar honfiúsítást nyert, melyet csak az 1715. évi [[országgyűlés]]en cikkelyeztek be (CXXXI. tc.) 1700 körül a Belső-ausztriai Haditanács elnöke, [[1703]]-ban pedig az [[Udvari Haditanács]] alelnöke lett. [[1704]]. január 22-én a [[Magyar Királyság|magyarország]]i császári-királyi csapatok főparancsnokává nevezték ki, s ez alkalomból (január 30-án) [[tábornagy|tábornaggyá]] léphetett elő. A [[II. Rákóczi Ferenc]] vezette [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] ekkorra már szinte az egész országban teret nyert, a felkelők éppen ezekben a hetekben foglalták el a [[Dunántúl]]t, s betöréseikkel veszélyeztették a [[morvaország]]i és [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztria]]i határszéleket is. Heister [[Bruck an der Leitha|Bruck]]ból kiindulva, a [[Fertő]] mellékén visszaszorította [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kuruc csapatait, bevonult [[Győr]]be, majd megszállta [[Pápa (település)|Pápát]]. Ezután [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]nál átkelt a [[Duna|Dunán]] és [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]]t szorította vissza a [[Vág (folyó)|Vág]] folyó mögé. Ezek után az udvar megint a Dunántúlra küldte, amely május elején ismét a felkelők birtokába került. Heister [[május 24.|május 24-én]] hajnalban [[Csíkvár]]nál meglepte és szétugrasztotta a frissen kuruccá lett [[Esterházy Antal]] és [[Babocsay Ferenc]] hadait, május 31-én pedig – katonáinak szabad rablást engedélyezve – feldúlta [[Veszprém]] városát, s még a székesegyház kincseit és a kanonokok életét sem kímélték. Amikor Veszprémből Győr felé vonult, [[Forgách Simon]] dunántúli kuruc főparancsnok [[június 13.|június 13-án]] [[Koroncó]]nál megtámadta seregét, ám számbeli fölényük és Forgách ügyes irányítása ellenére Heister súlyos vereséget mért a kurucokra.
 
A Dunántúl ismételt visszahódítása után Heistert újra a Vág vidékére rendelték, ahol 1704. [[december 26.|december 26-án]] [[Nagyszombat]]nál az immár Rákóczi személyes irányítása alatt álló kuruc fősereget is legyőzte, bár sikereit nem tudta kiaknázni.
 
[[Fájl:Sigbert Graf Heister - bust.jpg|bélyegkép|jobbra|Mellszobra az [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztriai]] [[Heldenberg]] emlékhelyen.]]
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Emlékezete==
* 1849-ben az [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztriai]] [[Heldenberg]] katonai emlékhelyen felállították mellszobrát.