„Europa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élet az Európén: form, átfogalmaz |
|||
115. sor:
A Galileo szonda holdmegközelítései során gyenge [[mágneses mező]]t mértek, mely erőssége ¼-e a [[Ganimédesz]]ének. A mező változik, miközben a hold a [[Jupiter]] összetett [[magnetoszféra|magnetoszféráján]] keresztülhalad. A Galileo adatai arra utalnak, hogy a hold felszíne alatt egy elektromos vezető folyadék található, például egy sósvízi óceán. [[Színképelemzés]]i vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a vöröses vonalak és a felszíni struktúrák sókban, például a magnéziumoxidban gazdagok. Mivel a kimutatott sók rendszerint színtelenek, így a vöröses színezetet más elemek, például a [[vas]] illetve a [[kén]] is okozhatják. A mágneses mező másik felét a Jupiter hatalmas tömegvonzása okozza, úgy minta Ganymedesnél.
==
A folyékony [[víz]] feltételezhető létezése spekulációkat indított el arról, hogy az Európé óceánjaiban létezhet-e [[élet]]. A Földön ugyanis olyan életformákat is felfedeztek, melyek szélsőséges körülmények között, napfény hiányában léteznek, a tengerfenék meleg vizű forrásaiban vagy az antarktiszi [[Vosztok-tó]]ban.<ref>[http://science.nasa.gov/newhome/headlines/ast12mar98_1.htm Exotic-looking microbes turn up in ancient Antarctic ice] – Science@NASA – 1998.03.18.</ref><ref>[http://www.earthinstitute.columbia.edu/news/story3_2_01.html Miles Below Antarctic Ice, a Freshwater Lake May Harbor Ancient Life] – Columbia University: Earth Institute, Los Angeles Times, – 2001.03.03.
</ref> Bizonyítékok erre az elméletre még nincsenek, így ezt a későbbi űrszondáknak kell tisztázniuk. A tervek szerint egy önálló [[kriobot]] a felszíni leszállás után átolvasztaná magát a jégkérgen és a hold óceánjába egy kisméretű robot-tengeralattjárót engedne. Mielőtt azonban ez a küldetés megvalósulhat, a következő évtizedben szükséges lenne elindítani
▲</ref> Bizonyítékok erre az elméletre még nincsenek, így ezt a későbbi űrszondáknak kell tisztázniuk. A tervek szerint egy önálló [[kriobot]] a felszíni leszállás után átolvasztaná magát a jégkérgen és a hold óceánjába egy kisméretű robot-tengeralattjárót engedne. Mielőtt azonban ez a küldetés megvalósulhat, a következő évtizedben szükséges lenne elindítani az [[Jupiter Europa Orbiter]] ''(JEO)'' nevű szondát a [[Europa Jupiter System Mission]] keretein belül, mely az Európé körül pályára állva a holdat részletesen tanulmányozná és adataival elősegítené a későbbi küldetések leszállóhelyeinek kiválasztását.
A későbbi leszállóegység számára a felszín elemzése és háromdimenziós modelljének építése már megkezdődött, az előzetes vizsgálatok alapján a legígéretesebb leszállóhelyek a jégpáncél egymástól távolodó lemezei közötti, vízjéggel kitöltött, több kilométer széles, viszonylag sík repedések.<ref>
| |||