„Kos csillagkép” változatai közötti eltérés

 

A '''Kos''' ([[Latin nyelv|latin]]: ''Aries)'' egy [[csillagkép]], egyike a 12 állatövi csillagképnek.

== Története, mitológia ==

A [[tavaszpont]]ot jelző Kost nagy becsben tartották a görög csillaghit kialakulása idején. [[Manilius]] római költő (Kr. u. 1. század) „az állatövi jegyek hercegének” nevezte. A Tigris felső folyása mentén élő [[asszírok]], akik kosáldozattal hódoltak a [[Napéjegyenlőség|tavaszi napéjegyenlőség]]nek, „oltárként” vagy „áldozatként” emlegették a csillagképet. A görög csillaghitben a Kos a híres [[aranygyapjú]] legendájával kapcsolódik össze. [[Apollónisz Rhodiosz]] (Kr. e. 3. század) hellenisztikus költő a következőképpen számol be erről a történetről. [[Hellé]] és [[Phrixosz]] [[Nephelé]]nek, a felhőasszonynak és [[Athamasz]]nak, a [[boiótia]]i királynak voltak a gyermekei. Athamasz azonban ráunt feleségére, ezért újranősült, [[Inó (Kadmosz leánya)|Inót]] vette feleségül, aki ki nem állhatta a két gyereket, kivált Phrixoszot, mert saját fiának akarta a trónt. Ezért gonosz tervet forralt a gyermekek elpusztítására. Titokban a gabonaraktárakhoz lopódzott, és felgyújtotta. A kincset érő vetőmag elvesztése éhínséggel fenyegette a lakosságot. Athamasz küldöncöt menesztett a [[delphoi]] jósdába, Inó azonban megvesztegette a hazatérő hírvivőt; rávette, mondja azt, hogy a jóslat a fiatal herceg feláldozását követeli, különben nem számíthatnak új vetésre. Phrixosz már halálára készülődött. Nephelé kétségbeesett könyörgését meghallva azonban [[Hermész]], az istenek követe aranygyapjas kost küldött, hogy ragadja el a fiút az áldozati oltárról.

 

A Kos csillagképet azért tekintik az Állatöv első csillagképének, mert kétezer-ötszáz éve még ide esett a [[tavaszpont]]. A legősibb csillagképek közé tartozik, mert a régi pásztornépek számára a juh volt az egyik legfontosabb állat: tejét itták és sajtot készítettek belőle, gyapjából ruházkodtak. Még aranyat is a gyapjúval mostak: így lett regévé az [[aranygyapjú]].

 

* [[Alfa Arietis|α Arietis]]- ''Hamal'' ([[arab nyelv|arabul]]: birka), néha ''Elnathnak'' (arabul: "a szarvával öklelő" <ref>Joachim Herrmann: Csillagok, Magyar Könyvklub, Budapest [[1997]], Természetkalauz sorozat</ref> vagy "a szarvnak ütköző"<ref>{{Shcs}}</ref>) is nevezik 2,01 [[magnitúdó]]jú, [[Csillagászati színképosztályozás|sárga]] [[szín]]ű óriás, a távolsága 78 [[fényév]].

* [[Béta Arietis|β Arietis]] - Sheratan (Ash Shiera: ''jel, megjelölés''), 2,64 magnitúdójú [[csillag]], 50 fényévnyire van a [[Föld]]től, [[hőmérséklet]]e 10&nbsp;000 K.

* [[Pi Arietis|π Arietis]]: [[Csillagászati színképosztályozás|kékesfehér]], ötödrendű csillag, hetedrendű kísérővel, a komponensek csak kis távcsővel, erős [[nagyítás (optika)|nagyítás]] mellett különülnek el

 

[[Mélyégobjektum]]okban szegény csillagkép, mindössze néhány halvány [[galaxis]] látható az égboltnak ezen a részén.

* [[NGC 691]] [[galaxis]]