„Ciudad Juárez-i csata” változatai közötti eltérés

 

==A csata==

Május 8-án már a reggeli-délelőtti órákban eldördült néhány lövés, de délután fél egykor Madero igyekezett megnyugtatni tárgyalópartnereit, hogy ez csak véletlen volt.{{refhely|Taibo 2006|93.}} Orozco és Villa azonban Madero tiltakozása ellenére úgy döntött, néhány újabb lövéssel kiprovokálja a csatát. Amikor délután valóban elkezdődött az újabb lövöldözés, Orozco és Villa, hogy eltitkolják felelősségüket, már a határ túloldalán, [[El Paso (Texas)|El Pasóban]] tartózkodott, egy fénykép tanúsága szerint még fagyiztak is. (Bár lehet, hogy a kép valójában nem pont ekkor készült.) Először a [[sonora]]i különítmény 2 embere, majd ''Reyes Robinson'' kapitány vezetésével újabb 15 felkelő közelítette meg az ellenséget. Ők a folyó partján haladva értek el a ''Molino de Montemayor'' malomhoz, ahol szembekerültek a szövetségiek 20. számú zászlóaljának néhány katonájával. Mindeközben forradalmárok kis csoportjai nyugati irányból is elkezdtek beszivárogni a városba.{{refhely|Taibo 2006|94–95.}}

 

Amikor Madero megtudta, mi történik, arra szólította fel embereit, ne lőjenek tovább. Fehér zászlós küldötteket menesztett Navarróhoz, akitől tűzszünetet kért, aki egyetértett ugyan vele, de hozzátette: nem nekik kellene beszüntetni a harcot, hanem Madero embereinek. Sokan azonban nem engedelmeskedtek Madero felszólításának, és folytatták a behatolást. A délről a folyóparton tartózkodó forradalmárok irányába tüzelő kormányerők néhány lövedéke az Amerikai Egyesült Államok területén csapódott be, néhány civilt megsebesítve. Néhány óra múlva Orozco és Villa taxival visszaérkezett a mexikói oldalra, majd a Casa de Adobe közelében találkoztak Maderóval, aki számonkérte rajtuk a történteket. Villa azonban kijelentette, hogy most már lehetetlen megfékezni az indulatokat.{{refhely|Taibo 2006|95.}} Aznap este végül Madero is belátta, hogy nem tehet mást, most már folytatni kell a harcot.{{refhely|Taibo 2006|96.}}

 

Amint befejeződött a csata, Villa tömegsírt ásatott a temetőben, ''José Muñiz'' pékségében pedig nagy mennyiségű kenyeret süttetett mind saját embereinek, mind a foglyoknak. Azt viszont nem tudták elkerülni a vezérek, hogy a forradalmárok egyes csoportjai fosztogatásba kezdjenek az elfoglalt városban.{{refhely|Taibo 2006|103.}}

 

Madero néhány nappal a győzelem után a [[San Luis-terv]]nek megfelelően megalakította saját kormányát, amelyet az USA szinte azonnal el is ismert.{{refhely|Lavrov 1972|113.}} A forradalmárok által leginkább kifogásolt döntése az volt, hogy hadügyminiszterévé azt a [[Venustiano Carranza|Venustiano Carranzát]] nevezte ki, aki egyáltalán nem rendelkezett katonai tapasztalatokkal, a csatában sem vett részt, egész idő alatt El Pasóban tartózkodott.{{refhely|Taibo 2006|104.}} A kenyérsüttetés ellenére súlyos problémát jelentett a csapatok ellátása: egyre többen éheztek, ezért Orozco és Villa találkozót kezdeményezett Madero „elnökkel”. 12-én délelőtt került sor a találkozóra, ahova a két vezér több tucat fegyveres társaságában érkezett, Maderót pedig Abraham González mellett ''Máximo Castillo'' vezette kísérete követte.{{refhely|Taibo 2006|105.}}

 

*{{hely|Lavrov 1972}} {{cite book |last=Lavrov |first=Nyikolaj Matvejevics |title=A mexikói forradalom 1910–1917 |origyear=1972 |year=1983 |publisher=Kossuth Könyvkiadó |language=magyar |id=ISBN 9630922517}}

 

[[Kategória:A mexikói forradalom csatái]]

[[Kategória:1911]]