Wikipédia

„Örökmozgó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
reklám ki, semlegesítés, rendezés
ha már úgysincs semmiféle forrás :)
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[File:Perpetual Motion by Norman Rockwell.jpg|bélyegkép|jobbra|A Popular Science magazin 1920. októberi kiadása, címlapján egy örökmozgóval]]
Az '''örökmozgó''' (perpetuum mobile) olyan hipotetikus [[gép]], amit ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el [[energia|energiát]] a [[környezet]]étől és a [[belső energia|belső energiája]] is állandó szinten marad.
 
==Az örökmozgókról általában==
 
A [[termodinamika]] kétféle örökmozgót különböztet meg:
* az elsőfajú örökmozgó olyan gép, ami több [[mechanikai munka|munkát]] végez, mint amennyi energiát felvesz a környezetétől. Egy ilyen gép [[hatásfok]]a nagyobb, mint 100%. Az [[energiamegmaradás]] törvénye, vagyis a termodinamika első főtétele alapján ilyen gépet nem lehet készíteni.
* a másodfajú örökmozgó olyan gép, ami a környezetéből felvett hőenergiát veszteségek nélkül munkavégzésre tudja fordítani. Egy ilyen gép hatásfoka pontosan 100%. A termodinamika második főtétele alapján ilyen gépet sem lehet készíteni.
* A [[dimenzió]]-elméletek, [[Maxwell-démon]], a [[Noether-tétel]] és a [[szimmetriaelv]] csak a [[szubatomi részecske|szubatomi részecskék]] szintjén nyilvánulnak meg, emiatt energia termelésére nem alkalmazhatóakalkalmazhatók.
 
== Történelem ==
 
Az örökmozgó megépítése az emberiség vágyálma, amióta energiát fogyasztunk a mindennapokban. Feljegyzések maradtak fent a 10. századból, melyek örökké forgó kerekekről mesélnek. Az első komoly kísérletek a [[15. század]] elején történtek Angliában, ám a kísérletről igazán hihető eredmények nem születtek. 1712-ben egy fiatal német vándororvos, [[Johann Bessler]] Gerában mutatta be első örökmozgó kerekét. A kerék ki volt kötve, de amint a kötelet eloldották, a kerék felgyorsult, majd kb. 26 fordulat/perc [[sebesség]]gel állandóan forgott. [[Gottfried Wilhelm Leibniz]] többször is megvizsgálta személyesen, megállapítva, hogy a kereket belső energiaforrás nem hajthatja.
Ebben az időben már elterjedt az a nézet, miszerint az örökmozgó nem létezik, így a találmány nem kapott sok figyelmet. [[Isaac Newton]] is hallott a dologról, foglalkozni azonban nem akart vele, mivel véleménye szerint a fizika törvényei tiltják az ilyen szerkezeteket. Bessler szigorúan titkolta a kerék működését, annyit azonban elmondott, hogy a lényeg a belső elrendezés. Tudjuk ugyanis, hogy a kerék forgott, és tudjuk azt is, hogy a belsejében állandóan súlyok csúszkáltak (a kerékről részletesen ír könyvében [[John Collins]]).
[[1775]]-ben a [[franciaország]]i Tudományos [[Akadémia]] bejelentette, hogy nem foglalkozik többé örökmozgókkal.
Az energiamegmaradást a német [[Julius Robert von Mayer]] vezette be [[1842]]-ben, persze még csak bizonyos esetekre nézve. A törvényt [[Hermann Ludwig von Helmholtz]] általánosította [[1847]]-ben. Ezzel a fizika törvényei véglegesen megtiltották az örökmozgó létezését - feltéve, hogy a törvény helyes.
Amint megjelent az [[elektromosság]], azzal is próbáltak örökmozgót készíteni. Az [[1920-as évek]]ben a [[Noether-tétel]] felfedezése után újra "fellendült" az ilyen eszközök építése, de minden feltaláló megtartotta a titkot.
 
Eddig mindenki, aki azt állította, működő örökmozgóval rendelkezik, vagy elbukott, vagy eltitkolta találmánya lényegét, ezért egyetlen ilyen állítólagos eszköz működési elvét sem lehet ellenőrizni. A titkolózás szokásos hivatkozási alapja valamilyen összeesküvés-elmélet, például a [[kőolaj]]- és [[földgáz]]kitermelésben érdekelt üzleti körök ellenérdekeltsége és aktív ellentevékenysége. Az örökmozgó megvalósíthatóságában hívők a tudományosan soha nem igazolt kísérletek alapján nyitottnak tekintik egy ilyen gép működőképességének lehetőségét.
== Korunk (ál)tudománya ==
Eddig mindenki, aki szerinte sikeres örökmozgóval állt elő, vagy elbukott vagy eltitkolta találmánya lényegét, amiért az eszköz működési elvét nem lehetett ellenőrizni. Napjainkban nem létezik hivatalosan elfogadott működő örökmozgó. A titkolózás egy hivatkozási alapja az ipari kémkedés mellett az elsősorban [[kőolaj]] és [[földgáz]] alapon működő energetikai cégek, [[tröszt]]ök feltételezett összeesküvése, mellyel az ilyen találmányokat és feltalálóikat lehetetlenítik el. Az örökmozgók megvalósíthatóságában hívők szerint bár sokat segítettek volna azok a felfedezések, amelyeket ilyen eszközök vizsgálata által kaptunk volna, ezek mindvégig rejtve maradtak, ezáltal is kétségek közt hagyva egy ilyen gép működőképességének lehetőségét.
 
Napjainkban két magyar ember létezik, aki állítása szerint ilyen szerkezettel rendelkezik, de a titkot ők sem árulták el.
Az egyik legismertebb magyar ember, aki ezzel a témával foglalkozik, a kutató-fejlesztő mérnök Egely György. Könyveiben, - mint például a [[Tiltott találmányok| Tiltott- találmányokhosszan könyve]] részletesen bemutatjaír az eszközöketeszközökröl, ésde megpróbáljatudományosan megmagyarázniértékelhető megállapításokat (nem)működésüket tesz.
 
== Lásd még ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Örökmozgó”