„Petrovics Péter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életpályája: linkek |
|||
2. sor:
'''Petrovics Péter''' (suraklini) ([[1485]] körül – [[Kolozsvár]] [[1557]]. október 13. vagy 15.) tiszántúli nagybirtokos főnemes, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király rokona és odaadó híve, temesi bán, [[János Zsigmond]] egyik gyámja, [[Fráter György]] politikai ellenfele, a magyarországi reformáció egyik fő támogatója, az "első kálvinista főúr".
==Életpályája==
[[Pozsega vármegye]]i szerb családból származott. [[1514]] július 15-én a [[D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy-f%C3%A9le_parasztfelkel%C3%A9s#D.C3.B3zsa_Gy.C3.B6rgy_.C3.A9s_Szapolyai_seregeinek_.C3.B6sszecsap.C3.A1sa | temesvári csatában]]
1526. októberében részt vett a tokaji országgyűlésen, ahol Szapolyait királlyá választották. 1528-ban megszerezte [[Csála]] várát és uradalmát [[Arad_vármegye | Arad vármegyében]]. Ekkor kezdődött el a Petrovics által behívott szerb telepesek nagy létszámú betelepülése a Maros jobb partján. [[1531]]-ben Szapolyai Mehmed bég mellé küldte azzal a feladattal, hogy a török hadakat Morvaország felé indítsák - ez a küldetése kudarcot vallott. Ugyanebben az évben [[Lippa]] várának kapitánya. [[Czibak Imre]] kivégzése után [[1534]]-ben Szapolyai temesi bánná, majd 1540-ben Fráter Györggyel és [[Török_Bálint|Török Bálinttal]] együtt fia, [[II. János magyar király|János Zsigmond]] gyámjává nevezte ki.
1541-ben, Buda császári ostroma után ő is elkísérte a [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] királynét és a gyermek királyt [[I._Szulejmán_oszmán_szultán|Szulejmán]]hoz. 1541. december 29-én - Fráter Györggyel és [[Statileo_János|Statileo]] erdélyi püspökkel egyetértve, [[Gyalu (Románia)|Gyalu]] várában ő is aláírta azt a [[gyalui egyezmény|szerződést]], amely szerint az országot
Szolgálataiért János királytól, illetve annak fiától hatalmas birtokadományokat kapott.
==A reformáció támogatója==
|