„Gyalui egyezmény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{Habsburg–török háború (1540–47)}} |
a →Következmények: typo |
||
44. sor:
Ferdinánd 1542. február 11-re [[Besztercebánya|Besztercebányára]] [[besztercebányai országgyűlés|országgyűlést]] hirdetett. Ő maga ezalatt a [[speyer]]i [[birodalmi gyűlés]] hozzájárulását kérte a nyárra tervezett törökellenes hadjárathoz. A besztercebányai országgyűlés e célra különadó kivetését határozta el. A politikai–katonai helyzet kedvezőnek látszott, Szulejmán budai pasa tavasszal elhunyt, helyettese még nem érkezett meg Budára, a budai török helyőrséget [[pestis]] pusztította. A hadjárat szervezése azonban lassan haladt, Buda új török parancsnoka, Bali bég végvárakból és ruméliai helyőrségekből jelentős erősítéseket hozott a várba.
Közben Ferdinánd küldöttei és Izabella képviselője, Fráter Görgy [[1542]]. [[április 23.|április 23-án]] Gyalun újabb szerződésben részletezték a kötelezettségeket: Izabella megkapja Szepes várát összes tartozékaival együtt. A néhány héttel korábban elhunyt [[Statileo János]] erdélyi püspökségének jövedelmét György barát Izabella udvartartásának adta, és az özvegynek még évi {{szám|12000|forint}} évdíjat is biztosított. Izabella, mihelyst Szepes várának birtokába jut, minden magyarországi és erdélyi várát és városát átadja Ferdinándnak. A
A Magyarországra érkező német–osztrák birodalmi sereg azonban későn indult meg, egy tapasztalatlan fővezér, [[II. Joachim brandenburgi választófejedelem]] parancsnoksága alatt. Szeptember végén érkeztek [[Pest (történelmi település)|Pest]] alá. [[Buda ostroma (1542)|Megostromolták]] a gyenge pesti városfalakat, de a török védők visszaverték őket. Az erődített Buda ostromát meg sem kísérelték. Két hét múlva, [[október 9.|október 9-én]] a birodalmi sereg dolgavégezetlenül elvonult.<ref name="bánlaky13"/>
| |||