„Katia Mann” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
egyért AWB |
||
20. sor:
Katia jómódú zsidó családban született. Apai nagyapja, Rudolf Pringsheim, dúsgazdag sziléziai származású vasúti vállalkozó és bányatulajdonos hercegi palotának is beillő hatalmas rezidenciát építtetett [[Berlin]]ben. A [[második világháború]]ban bombatalálat érte, és később lebontották. A rezidencia képeit a Meyers Konversations-Lexikon (1885-90) őrizte meg.{{refhely|Jens et Jens 2006}}
[[Fájl:Palais Pringsheim 1.jpg|bélyegkép|balra|A Pringsheim-palota Münchenben]]
Apja, Dr. Arthur Pringsheim, a müncheni [[Lajos Miksa Egyetem]] matematika professzora Berlinben és [[Heidelberg]]ben tanult, majd Münchenben doktorált. A műgyűjtő Pringsheim professzor világhírű [[fajansz|majolika]] gyűjteménnyel dicsekedhetett. A lelkes [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]]-rajongó részt vett a [[bayreuth]]i ''Festspielhaus'' alapításán, és mecénása lett a fesztiválnak. Édesanyja, Hedwig Dohm színésznő, a meiningeni Udvari színházban játszott házasságkötése előtt. Anyai nagyanyja, Hedwig Schleh [[pacifizmus|pacifista]] és Németország első [[feminizmus|női jogharcosa]], nagyapja Ernst Dohm, a ''Kladderadatsch'' szerkesztője volt. A művelt, liberális gondolkodású Pringsheim házaspár [[reneszánsz]] stílusú fényűző rezidenciája München kulturális és művészeti életének egyik központjává vált. Öt gyermekük született: Erik, Péter, Heinz, valamint Klaus és Katja ikerpár.{{refhely|Jens et Jens 2006}}
A jómódú szülők leányuknak is lehetővé tették a tanulást és a művelődést. Katja 1901 júniusában érettségizett magántanulóként a müncheni Wilhelmsgymnasiumban. Ezt követően magántanárok készítették fel az egyetemi felvételi vizsgákra görög, latin, francia, német nyelvekből, történelemből, matematikából, fizikából és vallási ismeretekből. Katja, édesapja írásos hozzájárulásával, 1901-ben miniszteri engedélyért folyamodott, hogy felvételizhessen a Lajos Miksa Egyetemre. Katia [[Wilhelm Conrad Röntgen|Dr. Röntgennél]] tanult kísérleti fizikát, [[művészettörténet]]et hallgatott, és oroszul kezdett tanulni az egyetem bizantológusánál. Az 1903/04-es tanévben matematika előadásokra is járt.{{refhely|Jens et Jens 2006}}
45. sor:
== Az emigráció évei ==
Felkérték Mannt, hogy tartson előadást [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]]ről, a nagy német zeneszerzőről halálának 50. évfordulója alkalmából. ''Richard Wagner szenvedése és nagysága'' című tanulmányának végül csak kivonatát mondta el 1933. február 10-én a Lajos Miksa Egyetem nagy amfiteátrumában. Mann nagy tisztelője volt Wagnernek, méltatta nagyságát, bár nem értett egyet a zeneszerzőnek a művészetekről írt gondolataival, és ellentmondásos személyiségnek nevezte őt. Másnap a holland Wagner-egyesület meghívására Amszterdamba utazott Katjával, ahol február 13-án tartotta előadását. Azután Brüsszel és Párizs következett. A végcél Arosa volt, ahol a téli vakációt töltötték.{{refhely|Jens et Jens 2006}}
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-H27031, Berlin, Thomas Mann mit Gattin.jpg|bélyegkép|jobbra|Katja és Thomas Mann Berlinben (1929)]]
Erika leveleiben beszámolt a zsidók brutális bántalmazásáról, a közvélemény teljes uniformizálásáról, a kritika betiltásáról. 1933 áprilisában a ''Münchner Neueste Nachrichten'' lehozta a müncheni zenebarátok kiáltványát, amelyben a város {{szám|40}} kulturális személyisége tiltakozott Mann Wagner-előadásában elhangzott néhány gondolata ellen. Azzal vádolták az írót, hogy külföldön becsmérlően beszélt a zeneszerzőről. Mann a Vossische Zeitungban válaszolt a vádakra. Hedwig virágnyelven írt leveleiben arra intette Katját, nehogy visszajöjjön a ház miatt, mert előfordulhat, hogy bevonják útlevelét, hogy Mannt hazatérésre kényszerítsék. Erika és Klaus is azt ajánlották, hogy ne térjenek vissza Németországba. Ez az incidens meggyőzte a házaspárt, hogy külföldön maradjon.{{refhely|Jens et Jens 2006}}
| |||