Wikipédia

„Ikebana” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
a clean up AWB
a →‎Kezdetek: számok jav
17. sor:
Az európai ember számára a kert nem más, mint „az ember szolgálatába állított természeti tér”, hiszen az európai ember a természet meghódítására törekszik, a természet mesterséges megformálása is az ember érdekében történik. Japánban ez a fajta megformálás csak jelképes lehet, ezért mindig törekednek a valóság hű megőrzésére, csak annyit és úgy formálnak a kerten, amennyit a természet enged és kínál nekik a tökéletesítésre. Elismerik, hogy maga a vad természet még nem művészet, ugyanakkor hiszik, hogy a mélyben munkáló erőkön csak akkor lehet alakítani és úgy a kertésznek, ha a példát magából a természetből veszi. Ebben rejlik a virágrendezés, azaz az ikebana művészetének alapgondolata is.
 
A kertkultúra a szigetországban már az V5-VI6. századtól kezdve együtt fejlődött az építőművészettel, és ennek hatására fokozatosan kialakult egy meghatározott stílus, melynek alapszabályait mindenki köteles volt követni és megőrizni. A VII7. századtól Indiából Kínán és Koreán keresztül érkezett Japánba a buddhista tan, amely új vallás magával hozta a kelet emberének másfajta művészetszemléletét, és amely lényegében aligha különbözött a japán szemléletmódtól, mégis érte valamennyi behatás. A sintó hitnek (Japán ősi természetvallása) egyes elemei egybeolvadtak a buddhista tanokkal, s mindezek hatására a természet iránti rajongás beépült a vallási szertartásokba is. Már a XI11. században a kertépítés módszerét és annak esztétikai követelményeit szent könyv foglalta magába. Ez a szent könyv azt tartalmazta, hogy a japánkert a természet lényegének megértésén és átélésén alapszik, vagyis komoly lelki és szellemi átlényegülés nélkül senki ne kezdjen el kertépítéssel foglalkozni, ''„hiszen a kert nem más, mint a nagy természet számtalan parányi temploma.”''
 
A XVIII18. század ikebana-történet egyik legkiválóbb művésze Ikenobó Szenkó volt. Történeti feljegyzés készült róla, mely igen jellemzően mutatja be az ikebana-művész állandó szellemi készenlétét:
 
Egy alkalommal Ikenobó vendégségben volt, amikor vendéglátója kérésére ikebanát készített. Elegendő viráganyag hiányában azonban a házigazda egyetlen moha fedte gallyat adott a művésznek és egy vázát.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikebana”