„Antoni Ferenc” változatai közötti eltérés

1953-ban szerzett orvosi oklevelet a [[Semmelweis Egyetem|Budapesti Orvostudományi Egyetemen]]. 1951-től az orvosegyetem [[Straub F. Brunó]] vezette biokémiai intézetében volt demonstrátor, majd gyakornok. 1953-tól 1957-ig aspirantúráját töltötte az [[MTA SZBK Enzimológiai Intézet|MTA Biokémiai Intézetében]], [[Szörényi Imre]] irányítása mellett. 1957-től tanársegédként, 1958-tól 1961-ig adjunktusként oktatott a Budapesti Orvostudományi Egyetem biokémiai intézetében. 1960–1961-ben a [[British Council]] ösztöndíjával egy éven keresztül a [[Glasgow-i Egyetem]]en, [[James Norman Davidson]] biokémiai intézetében végzett kutatásokat. 1961-ben megszerezte a biológiai tudományok kandidátusa címet. 1961-től 1963-ig aza [[Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet|Központi Sugárbiológiai Kutatóintézet]] biokémiai osztályát vezette, egyidejűleg 1962–1963-ban a Német Kutatási Alap (DFG) ösztöndíjával nyolc hónapon át a [[köln]]i orvosi radioizotóp intézetben végzett tanulmányokat. 1963-tól 1965-ig a [[Nemzetközi Atomenergia-ügynökség]] [[bécs]]i sugárbiológiai osztályának munkatársa, 1966-tól 1969-ig vezetője volt. Hazatérését követően egy évig, 1969–1970-ben a Központi Sugárbiológiai Kutatóintézet igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. 1970-ben megszerezte a biológiai tudományok doktora címet, majd kinevezték a budapesti [[Semmelweis Egyetem|Semmelweis Orvostudományi Egyetem]] I. számú kémiai–biokémiai intézetének igazgatójává, tanszékvezető egyetemi tanárává. Haláláig irányította az ott folyó szakmai munkát, egyidejűleg 1972–1973-ban az orvosegyetem rektorhelyettesi, 1973-tól 1979-ig rektori tisztségét is betöltötte.