„Hunyadi László (opera)” változatai közötti eltérés

 

Az ősbemutatóról minden jelentősebb lap beszámolt. [[Vahot Imre]] és társai azt kifogásolták, hogy a szerző a magyar történelem szereplőit énekelteti a színpadon, ami szerintük komolytalanságot kölcsönöz a műnek. Petrichevich Horváth Lázár (1807–1851) részletes elemző tanulmányt írt a darabról a [[Honderű]]ben. A művet még a 19. században színre vitték [[Bécs]]ben, [[Zágráb]]ban és [[Bukarest]]ben is, sajnos a [[párizs]]i bemutató végül meghiúsult.<ref>{{cite book|last=Németh|title=A magyar opera története|pages=52-53|}}</ref>

A premiert követő előadások után Erkel tovább alakította operáját. A mű [[nyitány]]át csak a következő évben készítette el, és az első ízben az 1845. október 2-ai előadáson hangzott el. Két évvel később a korszak egyik leghíresebb magyar énekesnőjének, [[Hollósy Kornélia|Hollósy Kornéliá]]nak ajánlva készült el Gara Mária harmadik felvonásbeli [[cabaletta|cabalettája]]. 1850. július 18-án a neves francia énekesnő, [[Anne de la Grange]] alakította [[Szilágyi Erzsébet]] szerepét. Az ő vendégszereplése alkalmából illesztette a partitúrába Erkel a második felvonás úgy nevezett La Grange-[[Ária|áriáját]]. Szintén erre az előadásra készült el az eredetileg [[csárdás]] megjelölésű, [[Palotás (tánc)|palotás]]. 1859-ben [[Stréger Ferenc]] tenorista alakította a címszerepet, az ő tiszteletére Erkel kiegészítette Hunyadi László első felvonásbeli áriáját. 1878-ban sort kerített a nyitány zenei anyagának a tömörítésére. Szinte rögtön a darab ősbemutatója után a szerző kihúzta Gara és Hunyadi László, a harmadik felvonás elején énekelt kettősét. Mindezen kiegészítések után jelent meg az opera [[zongora]]kivonata 1896-ban, [[Kern Aurél]] szerkesztésében.<ref>{{cite book|last=Winkler|title=Barangolás az operák világában|pages=555-557}}</ref>