Wikipédia

„Bilhorod-Dnyisztrovszkij” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ykvach (vitalap | szerkesztései)
126 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
|képméret =
|képaláírás = A dnyeszterfehérvári erőd
|címer = Coat_of_arms_Bilgorog_Dnistrovskiy_Odessa_Oblast.png
|zászló = Bilhorod-Dnistrovskyi Flag.png
|közigazgatási terület = Odesszai terület
|rang = [[járási jogú város]]
|alapítás éve = i. e. 498
|polgármester = Mikola Mikolajovics Dacenko
|testvértelepülések =
33. sor:
A Dnyisztrovszkij jelzőt az oroszországi [[Belgorod]]tól való megkülönböztetésül kapta.
 
Korábbi nevei: az [[ógörög nyelv|ókori görögöknél]] '''Ophiusza''' (''Οφιούσα'') vagy '''Türasz''' (''Τύρας'') – az utóbbi a [[Dnyeszter]] ógörög neve is volt – és a [[Római Birodalom|rómaiaknál]] '''Album Castrum''' ('fehér vár').
 
A [[bizánc]]i erőd eredeti neve '''Aszperon''' volt, melynek jelentése a helyi [[besenyők|besenyő]]-[[török nyelv|török]] nyelven 'fehér' volt, a tengeri kagylóktól fehér partszakaszra utalva. A 'fehér' szó azóta is alapja a város elnevezésének.
 
A név [[Koiné|görög]] változatai: '''Leukopolisz''' (''Λευκόπολις''), 'fehér város', '''Aszprokasztron''' (''Ασπρόκαστρον'') a fenti ''Aszperon''ból, és '''Maurokasztron''' (''Μαυρόκαστρον''), érdekes módon az utóbbi jelentése 'fekete vár'. Az utóbbi a [[latin nyelv|latinban]] '''Maurocastrum'''ra és '''Moncastrum'''ra módosult, és később [[olasz nyelv|olaszul]] '''Moncastro''' vagy '''Maurocastro''' lett.
 
1503-tól 1918-ig a város neve '''Akkerman''' volt ({{oroszul|Аккерман}}), melynek jelentése [[török nyelv|törökül]] 'fehér szikla'. 1918-tól 1944-ig a [[román nyelv|román]] neve '''Cetatea Albă''' (szó szerint 'fehér fellegvár') volt. 1944-től 1991-ig a város legjobban az [[orosz nyelv|orosz]] '''Belgorod-Dnyesztrovszkij''' néven volt ismeretes (szó szerint 'fehér város a Dnyeszteren'). Jelenlegi hivatalos neve ugyanezen név [[ukrán nyelv]]ű változata, Bilhorod-Dnyisztrovszkij (Білгород-Дністровський).
 
Sok más nyelvben a 'fehér város' vagy 'fehér szikla' különböző fordításai használatosak, többek között {{bolgárul|Белгород Днестровски}}, [[gagauz nyelv|gagauzul]] ''Akerman'', {{lengyelül|Białogród nad Dniestrem}}, {{magyarul|Dnyeszterfehérvár, Nyeszterfehérvár}}, {{héberül|עיר לבנה}}, és helyi [[német nyelv]]en ''Walachisch Weißenburg''.
47. sor:
 
== Történelme ==
[[Türasz]] kolóniát [[milétosz]]i telepesek alapították az [[i. e. 6. század]]ban Dnyeszterfehérvár helyén. Később a római, majd a bizánci birodalom uralma alá került. A bizánciak erődöt építettek itt és Aszprokasztronnak ('fehér várnak') nevezték – ez a név több nyelvben is megmaradt. A [[Voszkreszenszk krónika]] (''Летопись по Воскресенскому списку'') a Kijevi Rusz által ellenőrzött városok között sorolja fel "a Dnyeszter torkolatánál, a tenger felett".{{forr}}
 
A [[14. század]]ban a várost rövid ideig a [[Genovai Köztársaság]] birtokolta, később [[I. Lajos magyar király]] foglalta el. Szucsávai Új Szent János, Moldva védőszentje, a tatárok 1330-as támadása során itt szenvedett mártírhalált. 1391-ben ez volt az utolsó város a Dnyeszter jobb partján amelyet az újdonsült Moldvai Fejedelemség bekebelezett, és a következő századokban annak második legnagyobb városa és fontos vára volt. [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] alatt "a király védelmi rendszerének egyik előretolt bástyája volt, amelyet a 15. században a fenyegető török veszély miatt Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás király megerősített. A 15. században egyértelműen magyar érdekterület volt. Mátyás súlyt helyezett a harcokban megsérült vár helyreállítására."<ref>{{cite web|title=Nyeszterfehérvár|work=Magyar katolikus lexikon |url=http://lexikon.katolikus.hu/N/Nyeszterfeh%C3%A9rv%c3%A1r.html|year=2009}}</ref>
58. sor:
1826. szeptember 25-én, az Orosz és Török Birodalom itt írta alá az [[akkermani egyezményt]], amely megkövetelte hogy Moldva és Havasalföld fejedelmeit bojári tanácsuk válassza 7 éves időtartamra, mindkét nagyhatalom beleegyezésével.
 
1918-ban a város Besszarábiával együtt a [[Román Királyság|Románia]] része lett. A két világháború közötti időszakban a város és a kikötő kiterjesztését tervezték. Besszarábia 1940-es megszállását követően Románia átengedte a várost a [[Szovjetunió]]nak. 1941-ben visszafoglalta a [[második világháború]] [[Barbarossa hadművelet]]e keretein belül, és 1944-ig tartotta, amikor a Vörös Hadsereg újra elérte és szovjet ellenőrzés alá vette a területet. Besszarábia felosztása után annak déli része, így Bilhorod is, az Ukrán SzSzK-hoz került. Napjainkban [[Ukrajna]] része.
 
A 2001-es ukrán népszámlálás szerint a város népessége többségben [[Ukránok|ukrán]] nemzetiségű, a többi [[oroszok|orosz]] (28%), [[bolgárok|bolgár]] (4%) és [[moldován]] (2%).<ref>{{cite web |url=http://www.ukrcensus.gov.ua/eng/ |title=2001-es ukrán népszámlálás |language=ukrán, orosz, angol}}</ref>
 
=== Említése magyar forrásokban ===
[[Fájl:Stamp of Moldova 321.gif|thumb|left]]
* 1484: ''Dnyeszterfehérvár'',
* 1706: ''Magyar-Neszter-Fejérvár'' <ref>{{cite web |url=http://oroszvilag.hu/?t1=tortenelem&hid=2313 |title=Lippay István, 1706 |language=magyar}}</ref>,
* 1761: ''Ackerman'',
* 1779: "Fejérvárott (Csetatie alba) vagy Akkermannban".<ref name="ReferenceA"/>
74. sor:
* [[Elena Cernei]] (1924–2000), román opera-énekesnő
* [[Nicolae Văcăroiu]] (*1943), Románia volt miniszterelnöke (1992–96) és volt ideiglenes köztársasági elnöke (2007)
* [[Porfirij Sztamatov]] (1840–1925), [[Bulgária]] igazságügy-minisztere (1881)
 
== Jegyzetek ==
{{források|oszlopok=1}}
''{{Fordítás|en|Bilhorod-Dnistrovskyi}}''
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://oroszvilag.hu/?t1=tortenelem&hid=2313 Lippay István, 1706]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bilhorod-Dnyisztrovszkij”