„Vekerdi László” változatai közötti eltérés

Mellőzöttségének fő okát [[Bakos István (művelődéskutató)|Bakos István]], egyik munkatársa, akivel sokáig együtt dolgoztak az MTA Tudományszervezési Csoportjánál, a ''Kutatómunkások'' c. közös, betiltott [[szociográfia|tudományszociográfiában]] jelölték meg, amelyben igen kritikus jelentést készítettek a pártállam vége korabeli magyar felsőoktatás és tudományos élet helyzetéről, és a gondok fő okaként a szovjet minta szolgai követését jelölték meg. Bakos visszaemlékezése szerint "közös munkánk során másfél év alatt mintegy félszáz kutatóhelyen jártunk az országban ... mintegy ezer kutatóval konzultálva készítettük el a magyar tudomány látleletét, tehetségeit tékozló rendszerét. ... Szociográfiánkat 800 oldalas kézirat formájában 1972 őszén adtuk át a Szépirodalmi Kiadónak. Vekerdi - aki a »szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot« igézetében élt és alkotott, [[Ortutay Gyula]] indulatos lektori-cenzori jelentését nem akceptálta. Szociográfiánk hűen közvetítette a kutatók véleményét. Az MTA koriferusainak és a pártállami tudománypolitika irányítóinak megtorlása lett a tiszteletdíjunk. A ''Kutatómunkások'' című könyvünk megjelenését a pártállam betiltotta ... Ő a Matematikai Kutatóintézetből az MTA könyvtár szerzeményezési osztályára került. Én a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának lettem a kulturális tanácsnoka. Átmenetileg visszatértem eredeti szakmámhoz és a magyar agrártársadalomhoz." <ref>[[Bakos István (művelődéskutató)|Bakos István]]: ''Hazánk, Európa.'' Esszé, memoár. ''[[Hitel]]'', 2015. febr. (XXVIII/2.). 185-198. o.; idézetek a 187. o.-ból.</ref>