„Fritigern” változatai közötti eltérés

'''Fritigern''' (vagy latinosan ''Fritigernus'', ? - [[380]]) nyugati gót vezér, akinek neve a [[376]] - [[382]] közötti [[gót háború]] idején várt ismertté, mikor a [[Hadrianopolisi csata (378)|hadrianopolisi csatában]] történetének egyik legsúlyosabb vereségét mérte a Római Birodalom [[Valens római császár]] vezette csapataira.

Fritigern fiatalkoráról nincsen semmilyen adatunk. Neve előszőrelőször a gótok egy részének megkeresztelkedése után merült fel, mikor [[Athanarich nyugati gót király]] üldözni kezdte az "új hit" felvevőit. A keresztény gótok Fritigern vezetésével felkeltek, az Athanarich elleni harchoz Valens római császár segítségét is megkapták.

A gót szállásterületet ebben a polgárháborús helyzetben érte a [[hunok]] támadása, [[376]]-ban. A keresztény gótok meg sem próbálva ellenállni a hun támadásnak, a Bizánci Birodalom területére kértek bebocsátást, amelyet Valens császár garantált is számukra, [[Moesia]] provinciában jelölve ki számukra szállásterületet. A két fél közti egyezmény értelmében Valens katonai szolgálatra kötelezte a gótokat, de egyúttal - hivatalosan - biztosította is számukra a római polgárokkal egyenlő bánásmódot. Moesia provincia római hivatalnokai azonban elsikkasztották a gótok számára kiutalt pénzösszeget, ezért a nélkülöző gótok rövidesen kénytelenek voltak saját családtagjaikat eladni rabszolgáknak, hogy élelemhez jussanak. Az elégedetlenség nyiltnyílt lázadásba akkor csapott át, mikor Moesia kormányzói megkísérelték a gót vezéreket - köztük Fritigernt is - túszul ejteni. Az akció nem járt sikerrel, Fritigern pedig népét hadba szólítva hadat üzent Valensnek, megkezdve a Balkán-félsziget módszeres végigpusztítását.