„Hamvazószerda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak |
hiv. + kieg. |
||
1. sor:
[[Kép:Messe des Cendres Saint-Pierre-le-Jeune Strasbourg 5 mars 2014 01.jpg|right|thumb|260px|„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel" <br> Hamvazkodás [[Strasbourg]]ban]]
A '''hamvazószerda''' [[keresztény egyházi naptár|keresztény ünnep]], a [[farsang]]i időszak utáni első nap, a [[húsvét]] ünnepét megelőző 40 napos [[nagyböjt]] kezdete.<ref>A nagyböjti időszakra eső hat [[vasárnap]]ot az Egyház nem tekinti böjti napnak, mivel minden vasárnap Krisztus [[feltámadás]]ának emlékünnepe.</ref> Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként
== Története ==
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi [[virágvasárnap]]i
[[II. Orbán pápa]] 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: ''impositio cinerum''), ami a [[nagyböjt]] kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
| |||