„Szádalmás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
|||
8. sor:
==Története==
[[1235]]-ben ''Almás'' néven említik először. A falu valószínűleg a [[13. század]]ban keletkezett, a [[14. század]]ban már állt gótikus temploma. A [[16. század]]ig a Bebekek birtoka, később köznemesi község. [[1720]]-ban 43 család élt a faluban, közülük 13 köznemes és 30 jobbágycsalád. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel, földműveléssel foglalkoztak.
Vályi András szerint ''"ALMÁS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornától egy mértföldnyire, egy völgyben gyönyörû helyen. Határbéli földgye mindenféle gabonát terem, réttye sarjút is hoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, legelõje elegendõ, fája mind a’ kétféle, elsõ Osztálybéli bora, makkja, ’s gazdag gyümöltsös kertyei a’ határban, a’ szõlõk alatt pedig káposztás földgye, ezen kivûl a’ községnek 12. kaszás alá való réttye, elsõ Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Almás, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Tornához nyugotra 2 mfdnyire: 390 kath., 298 reform. és evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas szõlõhegy. Sok gyümölcs, különösen szilva és alma. Termékeny határa jó buzát s káposztát terem; rétje kétszer kaszálható; erdeje van. A falu a tornai kies völgyben fekszik, s itt visz el a Kassáról Rosnyóra vivõ országút, melly már most a szoroskõi szorulatot elkerülvén, egyenesen Hárskútnak tart, s kõsziklákba bevágva, roppant szorgalommal, mesterséggel, és költséggel készült. F. u. nagyobb részt h. Eszterházy, kinek itt több szép gazdasági épülete, s nagy pinczékkel ellátott magtára van. A helység 16 1/4 egész urbéri telket számlál. Ut. p. Rosnyó."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[1910]]-ben 853, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Tornai járás]]ához tartozott.
| |||