„Jacques-Bénigne Bossuet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
[[File:Bossuet - 1, 1852 - 2527943 F.jpg|thumb|''Oeuvres'', 1852]]
 
Ősi, burgundi taláros nemesi családban született. Szülei gyházi pályára szánták, nyolc éves korában kapott [[tonzúra|tonzúrát]]. Apja összeköttetéseinek köszönetően 1642-ben a [[metz]]i katedrális egyik kanonokává nevezték ki. [[Dijon]]ban a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] iskolájában, majd [[Párizs]]ban [[I. Johanna navarrai királynő]] által alapított Navarrai Kollégiumban tanult [[filozófia|filozófiát]] és [[teológia|teológiát]]. A világi szalonokat is látogatta, ahol már feltűnt jó beszédkészsége. A kollégiumban felfigyeltek kiváló szónoki tehetségére. 1642-ben záróvizsgája után Metzbe tért vissza és a templomi szolgálatot nagy odaadással végezte. 1648-ban szubdiakónus, 1649-ben diakónus lett. Visszatért Párizsba és folytatta tanulmányait a [[Sorbonne]]on. Redszeresen hallgatta [[Páli Szent Vince]] prédikációit, amelyek nagyban befolyásolták retorikai stílusát. Szellemi fejlődésére nagy hatást gyakorolt [[Jean Duvergier de Hauranne]] és [[Antoine Singlin]] [[janzenizmus|janzenista]] abbék. 1652. január 24-én avatták a teológia doktorává, március 16-án pappá szentelték.
 
A Franciaországhoz került Metz polgárainak kb. a fele [[protestantizmus|protestáns]] volt. Bossuet katolikus kanonoki kötelességének tartotta, hogy megkísérelje visszatéríteni a lakosokat. Az 1655-ben megjelent írása ''(Réfutation du catéchisme de Paul Ferry)'', Paul Ferry [[kálvinizmus|kálvinista]] pásztor ellen irányult.
 
 
 
1668-ban jelent meg ''Exposition de la doctrine catholique'' című műve, melyben főképpen a protestánsok által eltorzított katolikus tant tüntette elő egész tisztaságában és valódiságában. A mű, mindamellett, hogy semminemű támadást nem foglalt magában, mégis nagy mozgalmat idézett elő a protestánsok között. Legelterjedtebb és legkiválóbb műve: ''Histoire de variations'', melyben a vitakérdéseket mesteri módon világítja meg és a reformáció történelmét, a dogmatikai fejlődés szempontjából a [[17. század]]ig követi. A [[janzenizmus|janzenistákkal]] szemben kíméletet tanúsított és kedvező véleményt látszott felőlük táplálni, de élete vége felé kijelentette, hogy minden hívő az egyháznak dogmatikai tények körül való ítéletét teljes és feltétlenül benső hódolattal tartozik fogadni.
 
Az 1682-es párizsi gyülekezeten Bossuet ugyan az ún. [[gallikanizmus]] híve és védelmezője volt, de mérsékletével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a négy pontú nyilatkozat élesebb kifejezést nem nyert. Bossuet az egyházi szónoklatot [[Franciaország]]ban nagy lendületbe hozta. Gyászszónoklatai mindazt felülmúlják, amit e téren a francia irodalom felmutathat. Kortársai bámulták, mert szellemi nagyságával nyájasságot és szelídséget párosított. Magyarul megjelent tőle: ''A katholika hit tudomány pörben forgó czikkelyeinek előadása. Fordította néhány jegyzetekkel Döme Károly'' (Nagy-Szombatban 1793. Az universitás bet.). ''A katholikus hit tudománya azon ágazatának, melyekről visszavonások vagynak kifele. Fordíttatott Bogyai Mihály által'' (Vác 1793. nyom. M. Gottlieb Antalnál).
 
== Források ==
* {{Forrásjelzés-Pallas}}