„Horváth Géza (zoológus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átfésű, amíg bírtam |
|||
52. sor:
Elődei [[Horvátország]]ból származtak és a családot, mely a 16. század végén már [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyében]] volt, a 18. század elején még Bugarin-Horváthnak nevezték.
Horváth a gimnáziumot elvégezvén, 1866-ban a [[Bécsi Egyetem]]re ment az orvosi szakra és ott 1872-ben orvos-sebészdoktori okleveleket nyert. Miután már mint orvostanhallgató szakszerűen foglalkozott a [[Zoológia|zoológiával]], 1873-ban a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] állattárához segédőrré nevezték ki. De már 1874 végén megvált a múzeumtól és haza ment Abaúj vármegyébe, ahol mint járásorvos [[Forró]]n működött. Noha pályája nagyon igénybe vette és a tudományos élettől elszakította, kutatásaival nem hagyott fel, hanem folytatta a [[félfedelesszárnyúak]] ''(Hemiptera)'' tanulmányozását, amelynek eredményeit a hazai és külföldi szakfolyóiratokban ismertette.
Tudományos munkásságának méltánylásaképpen a [[Magyar Tudományos]] Akadémia 1877. május 24-én levelező taggá választotta, 1894. május 4-én lett rendes, 1931. május 15-én pedig tiszteleti tag. 1878-ban a [[Zemplén vármegye]]i [[Varannó]]ra ment és ott dolgozott mint járásorvos 1880 közepéig. Ekkor a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium meghívta a felállítandó országos filoxérakísérleti állomás szervezésére és vezetésére. E célból mindenekelőtt egy hosszabb külföldi tanulmányutat tett [[Ausztria|Ausztriában]], [[Olaszország]]ban, [[Franciaország]]ban, [[Svájc]]ban és [[Németország]]ban. Az országos filoxérakísérleti állomás 1881 elején kezdte meg tényleges működését és ezt a nevet viselte 1890-ig. Ekkor, tekintettel arra, hogy a [[Filoxéra|filoxérára]] vonatkozó elméleti kérdések nagy részét tisztázták, valamint arra, hogy az intézmény a filoxéra mellett a többi mezőgazdaságilag káros ízeltlábúra is kiterjesztette figyelmét, Horváth javaslatára Magyar Királyi Állami Rovartani Állomás elnevezést kapott, de főnöke továbbra is ő maradt 1895 végéig, amikor a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] állattani osztálya igazgatóőrének nevezték ki. 1901-ben az állattár osztályigazgatójává nevezték ki, később annak főigazgatói tisztét is betöltötte.
| |||