|
Alsó-Fehér vármegye szomszédai: nyugaton [[Hunyad vármegye]], délen [[Szeben vármegye]], keleten [[Kis-Küküllő vármegye|Kisküküllő]] és [[Nagy-Küküllő vármegye|Nagyküküllő]] vármegyék, illetve [[Szeben vármegye]], míg északon [[Torda-Aranyos vármegye]].
Hegyrajzát a folyók rendszere állapítja meg. A Marostól[[Maros]]tól északra eső részét az [[Erdélyi-érchegység]] tagjai ágazzák be. Több helyen 1300 m fölé emelkedik (Dombó 1371 m, Lakusti csúcs 1316 m, Fenési kecskekő 1312 m). A [[Maros]] mely egy darabig határát képezi, kelet-délnyugati irányban átlósan metszi a vármegye földjét, és az [[Erdélyi-érchegységhezérchegység]]hez illetve a [[Bihar-hegységhezhegység]]hez tartozó csoportjait, a bal parton elterülő [[Küküllőmenti-dombságtóldombság]]tól elválasztja. A [[Maros]] jobb partján emelkedő, havasi jellegű hegycsoportokat az [[Ompoly]] folyó Aranyosmelléki- és Ompolymelléki-hegységre különíti el. Az [[Aranyosmelléki-hegység]] az Aranyostól[[Aranyos]]tól az Ompolyig[[Ompoly]]ig terjed, és legnagyobb része a vármegyére esik. Természeti szépségekben bővelkedő, vadregényes, szaggatott hegység, melyet számos mély hasadékvölgy szeli. Legmagasabb csúcsai az 1300 métert haladják meg (a már említettek mellett még ismeret a Vulkán 1264 m és a Detunáta 1182 m, valamint a vármegye legmagasabb pontja, a [[Torda-Aranyos vármegye|Torda-Aranyos]] és [[Alsó-Fehér|Alsó-Fehér vármegyék]] határán emelkedő Csórai-szirt 1440 m). Az Ompolyon[[Ompoly]]on túl a Marosig[[Maros]]ig az [[Ompolymelléki-hegység]] alacsonyabb ugyan (Grohács 1103 m, Breáza 1123 m), de mindkét hegység zord és terméketlen, viszont sok az erdeje és a legelője. A [[Maros]] völgyének [[Nagyenyed]] és [[Sárd]] közt fekvő dombos és termékeny része, mely az [[Aranyosmelléki-hegység]] nyúlványa, [[Erdélyi-hegyalja]] név alatt ismeretes. A [[Maros]] bal partján elterülő [[Küküllőmenti-dombság]], mely sehol sem ereszkedik 200 m alá, az [[Erdélyi-medence]] része. A területet a [[Nagy-Küküllő]], és a belé ömlő számos patak öntözi. A vármegye jelentékenyebb folyói a [[Maros]], a [[Nagy-Küküllő]], az [[Ompoly]] és a [[Kis-Székás]]. Az [[Aranyos]] északon egy darabig a vármegye határán folyik, majd [[Torda-Aranyos vármegye]] belső területein halad tovább. Később visszakanyarodik, és [[Marosújvár]] fölött ömlik a Marosba[[Maros]]ba. A [[Kis-Küküllő]] és a [[Nagy-Küküllő]] [[Balázsfalva|Balázsfalvánál]] egyesül. A Sebesnek[[Sebes]]nek csak rövid szakasza van a vármegye területén, de Gyulafehérvárnál[[Gyulafehérvár]]nál találkozik a Marossal[[Maros]]sal, miután még [[SZeben vármegye|Szeben vármegyében]] egyesül a [[Nagy-SzékássalSzékás]]sal, amely szinte végigfolyik a vármegye déli határvonalán. Tava mindössze Magyarigentől[[Magyarigen]]től nem messze, a Lakusti tövében található [[Jézer-tengerszem]].[http://72varmegye.blog.hu/2015/02/07/also-feher_varmegye]
==Éghajlata==
|
