„Cseh felkelés (1618–1620)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
== A felkelés ==
A természetes utód nélküli [[II. Mátyás magyar király|I. Mátyás német-római császár (II. Mátyás néven magyar király)]] a rendezett trónöröklés érdekében még életében utódjaként nevezte meg a szenvedélyes katolikus hírében álló Ferdinánd osztrák főherceget és [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] néven Csehország, valamint Magyarország királyává választatta. (Később ugyanilyen néven német-római császár.) <ref>{{cite web|url=http://steveedney.wordpress.com/2006/05/23/the-defenestration-of-prague/|title=The Defenestration of Prague « Criticality|publisher=steveedney.wordpress.com|accessdate=25 May 2008}}</ref> Csehország protestáns vezetőinek egy része attól tartott, hogy az új uralkodó alatt elveszíthetik a [[Rudolf magyar király|II. Rudolf császár]] 1609-es [[Felséglevél|Felséglevelében]] számukra biztosított vallási jogaikat. Ők szívesebben látták volna a trónon a protestáns [[V. Frigyes pfalzi választófejedelem|V. Frigyes pfalzi választófejedelmet]], a [[Protestáns Unió]]t létrehozó [[IV. Frigyes pfalzi választófejedelem]] fiát és utódát. <ref name="tripod">{{cite web|url=http://thirtyyearswar.tripod.com/revolt.html|title=Bohemian Revolt-30 Years War|publisher=Thirty Years War|accessdate=25 May 2008}}</ref> Más protestánsok azonban támogatták a katolikusok álláspontját<ref>{{cite web|url=http://www.visualstatistics.net/east-west/War%20West/War%20West.htm#Thirty |title=Wars of the Western Civilization|publisher=visualstatistics.net|accessdate=24 May 2008}}</ref> és 1617-ben Ferdinándot a cseh rendek szabályosan megválasztották [[
Ferdinánd, mint választott király 1618 májusában megbízottaiként két katolikus cseh tanácsosát, [[Vilém Slavata|chlumi és košumberki Vilém Slavatát]] és [[Jaroslav Bořita z Martinic|martinici Jaroslav Bořitát]] küldte a [[prágai vár]]ba, hogy távollétében kormányozzák az országot. 1618. május 23-án egy protestánsokból álló csoport elfogta és (Fabricius Fülöp írnokkal együtt) kidobta őket a vár kb. 21 méter magasságban elhelyezkedő ablakán. Meglepő módon csak megsebesültek, de túlélték az esést. Ez a [[Prágai defenesztráció (1618)|Második prágai defenesztráció]] néven ismert esemény indította el a Cseh Felkelést. A konfliktus rövidesen átterjedt a [[Cseh Királyság|Cseh Korona]] összes tartományára, [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]], [[Morvaország]], [[Szilézia]], Alsó-Luzsica és Felső-Luzsica ([[Lausitz]]) területére. A vallási konfliktus végül átterjedt Európa nagy részére, jónéhány ország mellett Franciaországra és Svédországra is.<ref name="tripod"/>
14. sor:
== A felkelés veresége ==
[[Image:Schlacht am Weißen Berg C-K 063.jpg|thumb|Korabeli festmény a [[Fehérhegyi csata|Fehérhegyi csatáról]], (1620), melyben a [[Katolikus Liga]] [[Johann t’Serclaes Tilly]] által vezetett erői döntő győzelmet arattak.]] A spanyolok a császár támogatására Brüsszelből küldtek egy sereget Ambrosio Spínola Doria, Balbases márkija vezetésével. Ráadásul a bécsi spanyol nagykövet, Íñigo Vélez de Guevara, Oñate grófja rávette a protestáns [[Szászország]]ot, hogy a cseh felkelők ellen avatkozzon be [[Luzsica]] (Lausitz) átadása fejében. A szászok támadtak, nyugaton pedig a spanyol hadsereg akadályozta meg a Protestáns Unió erőinek segítségét. Oñate grófja megszervezte a választófejedelmi mandátum elvételét [[V. Frigyes pfalzi választófejedelem|V. Frigyes pfalzi palotagróftól]] és átadását [[I. Miksa bajor herceg]] részére, cserébe az általa vezetett [[Katolikus Liga]] támogatásáért.
A Katolikus Liga hadserege (melynek soraiban megfigyelőként részt vett [[René Descartes]]), Felső-Ausztriát, a császár [[Johann t’Serclaes Tilly]] gróf által vezetett birodalmi serege pedig Alsó-Ausztriát pacifikálta. A két sereg egyesülve északra vonult és benyomult Csehországba. II. Ferdinánd 1620. november 8-án döntő győzelmet aratott V. Frigyes felett [[Prága]] közelében a [[Fehérhegyi csata|Fehérhegyi csatában]]. A katolikussá tett Csehország ezután közel háromszáz évig a Habsburgok kezében maradt.
A vereség következtében feloszlott a [[Protestáns Unió]] és V. Frigyes minden tartományát elvesztette. Frigyest kitiltották a [[Német-római Birodalom]] területéről és birtokait, köztük a [[Rajnai Palotagrófság|Rajnai Palotagrófságot]] katolikus fejedelmeknek adták. Birodalmi választófejedelmi címét távolabbi rokona, [[I. Miksa bajor herceg]] kapta. A földönfutóvá vált Frigyes politikai emigránsként Hágában élt és svéd, holland és dán segítséget próbált szervezni országa visszaszerzése támogatására.
A felkelés veresége nagy csapást jelentett a térségben a protestánsok ambícióira. A vereség után a cseh nemességgel szembeni tömeges birtokelkobzások által Csehországot a [[Husziták|husziták]] és más protestáns felekezetek két évszázados dominanciája után visszatérítették a katolikus táborba.
== References ==
|