„II. Rudolf felséglevele” változatai közötti eltérés

A vallásszabadságra vonatkozó '''felséglevelet''' ({{lang-cs|Rudolfův majestát, vagy Majestát na náboženskou svobodu}}, {{lang-de|Majestätsbrief}}) [[Rudolf magyar király|II. Rudolf]] cseh király és német-római császár (Rudolf magyar király) bocsátotta ki 1609. július 9-én. Az oklevél biztosította a [[vallásszabadság]]ot a [[Cseh Királyság]] területén, egyúttal jóváhagyta a [[Cseh Hitvallás|Cseh Hitvallást]], amire Rudolf apja, [[Miksa magyar király|II. Miksa]] cseh király és német-római császár (Miksa magyar király) csak szóban tett ígéretet 1575-ben. A felséglevél értelmében senkire nem kényszeríthető a [[katolikus]], vagy bármelyik másik felekezet. Érvénye vonatkozott a királyi városok lakóira, a nemességre és a jobbágyokra is. Az oklevél bekerült a törvénytárba, mint érvényes jogszabály. 1609. augusztus 20-án II. Rudolf hasonló felséglevelet bocsátott ki [[Szilézia]] részére, mely engedélyezte az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus egyházat]]. ([[V. Frigyes pfalzi választófejedelem|Pfalzi Frigyes]] cseh királyként 1620-ban egy újabb felséglevelet adott ki Szilézia részére, melyben engedélyezte a [[Kálvinizmus|kálvinista]] felekezetet is.)

 

 

A felséglevelet a [[Cseh felkelés (1618–1620)|cseh rendi felkelés]] 1620-as [[Fehérhegyi csata|fehérhegyi veresége]] után II. Ferdinánd császár érvénytelenítette, az oklevelet darabokra vágatta és pecsétjét elégettette. 1627-től Csehországban a katolikust tette az egyetlen engedélyezett felekezetté.