A '''Berrill hipotézis''' a [[gerinchúrosok]] kialakulásának és rokonsági viszonyainak egy lehetséges magyarázata <ref>Zoological Science '''26''' 97-111. 2009; doi: 10.2108/zsj.26.97</ref>.
AzNorman ősJohn azBerrill elmélet(1903 - 1996) angol tengerbiológus elmélete szerint az ős egy helyt ülő, – a mai tapogatókoszorúsokhoz hasonló – élőlény volt. Nyeles testű volt és táplálkozásra a karjait használta. Ez volt a [[tüskésbőrűek]] ''(Echinodermata)'' és a [[gerinchúrosok]] ''(Chordata)'' közös őse, a két csoport ez után válhatott el egymástól. A [[tüskésbőrűek]] ősei hasonlóak maradnakmaradtak (ősi tengeri liliom szerű), míg a gerinchúros [[törzsfejlődés]]i vonalon nagyobb változás történt.
AzEz önálló gerinchúrosutóbbi vonalon a karok visszafejlődtek. Ezt követhette a gerinchúrosok és a [[félgerinchúrosok]] ''(Hemichordata)'' szétválása. A félgerinchúrosok ősei előbb lettek mozgékony élőlények (féregszerűek). A gerinchúrosok ősei ekkor még szesszilisek (aljzathoz rögzültek) maradtak, az előbelük kiszélesedett és kialakult a kopoltyúbél. Így a korábbi karokkal való táplálkozásról kopoltyúkkal szűrögető életmódra tértek át.
A helyt ülő szűrögető gerinchúrosok mozgékony lárvával szaporodhattak. [[Neoténia|Neoténiával]] (lárvakori szaporodás) kialakultalakulhatott ki a [[Fejgerinchúrosok|fejgerinchúros]] ''(Cephalochordata)'' és [[Gerincesek|gerinces]] ''(Vertebrata)'' vonaltörzsfejlődési vonalak. (Együtt ezek aza „[[valódi gerinchúrosok]]” ''Euchordata'' [[monofiletikus csoport]],.) „valódi gerinchúrosok”). Ahol megmaradt a szabályos fejlődés (neoténia nem lépett fel), azokból alakulhattak ki a mai [[előgerinchúrosok]] (''Urochordata'' vagy korábbi néven zsákállatok ''Tunicata'').
