„Bór” változatai közötti eltérés

A bórnak két, természetben előforduló stabil [[izotóp]]ja van, a {{chem|11|B}} (80,1%) és a {{chem|10|B}} (19,9%).{{jegyzet|megj=A {{chem|10|B}} tartalom természetes mintákban 19,1% és 20,3% között változhat. Ezekben az esetekben a fennmaradó rész {{chem|11|B}}.|csoport=m}}<ref>{{cite journal|doi=10.1007/BF02165219|title=Determination of boron in glass by neutron transmission method|year=1990|author=Szegedi, S.|journal=Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry Letters|volume=146|pages=177|last2=Váradi|first2=M.|last3=Buczkó|first3=Cs. M.|last4=Várnagy|first4=M.|last5=Sztaricskai|first5=T.|issue=3}}</ref> A tömegkülönbség változatos δ{{chem|11|B}} értékeket eredményez, amely definíció szerint a {{chem|11|B}} és {{chem|10|B}} hányadosa. Hagyományosan ezrelékben fejezik ki, természetes vizekben az értéke −16 és +59 közé esik. A bórnak 13 ismert izotópja van, a legrövidebb életű a {{chem|7|B}}, amely [[Alfa-részecske|alfa-bomlás]] és proton-emisszió révén bomlik. [[Felezési idő|Felezési ideje]] 3,5{{e|−22}} [[másodperc|s]]. Az egyes izotópokat a {{chem|B(OH)|3}} és {{chem|[B(OH)|4|]-}} ion-kicserélődési reakcióit felhasználva választhatjuk szét. A bórizotópok természetes reakciókban (ásványok kristályosodása, a víz fázisváltozása hidrotermális rendszerekben; a [[kőzet]]ek hidrotermális átalakulása) is elkülönülhetnek. Ez utóbbi folyamatban inkább a [{{chem|10|[B(OH)|4|]|-}} [[ion]]ok vesznek részt, melyek agyagásványokba vándorolnak. Ez az oldatokban a {{chem|11|B(OH)|3}} feldúsulásához vezet, valószínűleg ezért nagyobb a {{chem|11|B}} részaránya a tengervízben, mint az óceáni és szárazföldi kéregben. Ez a különbség akár izotópos azonosítást is szolgálhat.<!-- Isotop signature/isotop fingerprintre aki tud jobb fordítást beírhatja--><ref>{{Cite journal| first = S.|last = Barth| title = Boron isotopic analysis of natural fresh and saline waters by negative thermal ionization mass spectrometry| journal = Chemical Geology| volume = 143|year = 1997|pages = 255–261|doi = 10.1016/S0009-2541(97)00107-1| issue = 3–4}}</ref> Az egzotikus {{chem|17|B}} nukleáris halo jelenséget mutat, tehát sugara jelentősen nagyobb, mint amit a [[folyadékcsepp-modell]] megjósol.<ref>{{Cite journal| title = Two-body and three-body halo nuclei| first = Z.|last = Liu|journal = Science China Physics, Mechanics & Astronomy| volume = 46| year= 2003| page = 441|doi = 10.1360/03yw0027| issue = 4|bibcode = 2003ScChG..46..441L}}</ref>

 

 

====Kereskedelmi izotópdúsítás====