„Pécsi Bőrgyár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Első Pécsi Bőrgyár.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Régi képeslap az Első Pécsi Bőrgyárról]]
A '''Pécsi Bőrgyár''' vagy '''Első Pécsi Bőrgyár''' a [[20. század]] második felének legnagyobb [[magyarország]]i bőrüzeme volt, míg 2009. márciusában anyagi gondok miatt végleg be nem zárták.<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2009/02/16/08/Pecs.aspx www.hirado.hu, Nincs többé pécsi kesztyű! - Bezár a csaknem 250 éves múlttal bíró Pécsi Bőrgyár is - 2009. február 16. 09:00]</ref><ref name="plex">{{Pécs Lexikon|2|92}}</ref> A gyárat az [[1762]]-ben létesült [[Höfler András]]-féle [[Tímár|tímárságbóltímár]]ságból származtatják, aki [[Bajorország]]ból települt [[Pécs]]re.
 
A gyár főbb gyártmányai a bélésbőr ([[sertés]] színbélés, [[marha]]- és sertéshasíték bélés), a keményáru (talpbőr és egyéb keményáru) a lábbeli felsőbőr (marhabőrből box, softy és nappa, sertés [[nubuk]], velúr és egyéb sertés felsőbőr, marhahasíték velúr) műszaki bőr (gépszíj krupon), a rostműbőr talpbélés, a ruházati bőr (sertés nappa és velúr) és a szíjazatbőr (övbőr, húzóbőr) voltak.<ref>[http://mek.oszk.hu/01200/01207/html/m.htm www.mek.oszk.hu, magyar bőripar]</ref>
7. sor:
===Céhből az ország legnagyobb gyára===
[[Fájl:Első Pécsi Bőrgyár villa bejárata 2013.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az Első Pécsi Bőrgyár villa bejárata 2013-ban]]
A Pécsi Bőrgyárat a Höfler-féle tímárságból származtatják, mely a Felsőmalom utcában működött. A vizet a Tettye-forrás szolgáltatta, mely a [[Római Birodalom|rómaiak]] által égetett agyagpalából épített vezetéken érkezett. Később a [[törökök]] is ezt használtak. A Höfler-család vállalkozása gyorsan ívelt felfelé, a cégből hamarosan [[manufaktúra]] lett. [[1890]]-ben átköltöztek a Siklósi útra és [[1912]]-ben a bőrüzem részvénytársasággá alakult át más részvényesekkel (Róth, Erreth, Tausz család, stb.) együtt. Az egykor pár fővel működő kis cég már 260 munkást alkalmazó gyárrá változott. 1925-ben a gyár részvényesei bekebelezték a pécsi gépgyárat és a vasöntödét, így lecsökkentek a gépgyár karbantartási és gépjavítási munkálatai.
 
A gyár termelése az [[1930]]. évi [[Nagynagy gazdasági világválság|nagy világválság]] idején sem csökkent. A [[második világháború]] hatására egyszerre keresettek lettek a hadsereg céljaira szolgáló bőrkészítmények, viszont csökkent az [[export]] tevékenység. A háború után a [[Szovjetunió|szovjet]] hadsereg irányítása alá került a bőrgyár Susanszky nevű főhadnagy parancsnokságával [[1945]]. augusztus 7-éig. Az [[1948]]. március 26.-i [[államosítás]] után törölték nevéből az „Első” melléknevet. Ekkor szakosították a termelést, és az üzem élére munkásigazgatót neveztek ki.<ref name="plex"/> Az [[1950-es évek|1950-es]] és az [[1960-as évek]]ben a gyár termelése folyamatosan nőtt és így az ország legnagyobb bőrgyára lett.
 
[[1963]]. július 1-jén létrehozták az országos Bőripari Vállalatot nyolc termelő gyár bevonásával, aminek ugyan a pécsi gyár volt a legnagyobb egysége, mégsem lett a szervezet központja. [[1966]]-[[1970]] között új rostműbőr-gyárat építettek Pécsen, 1968-ban átadták a krómcsarnokot is,<ref name="plex"/> majd [[1971]]. január 1-jén a gyár függetlenedett a központtól. Ezzel egy időben növelték a marhaboksz- és sertésbőrgyártást.<ref name="plex"/> 1980-ra a gyár elérte termelési mennyiségének a csúcsát. Ekkor az összlétszáma megközelítette a 2400 főt.
20. sor:
 
2009 márciusában végleg megszűnt a gyár.<ref name="plex"/>
 
==Hivatkozások==
{{források}}
25 ⟶ 26 sor:
==Források==
* Jakab Antal: A Pécsi Bőrgyár Tímárnévjegyzéke (1885–1966). Pécs, 2003. II. kiadás, 208 oldal.
* Tóth Béla – [[Tóth Géza (vegyészmérnök)|Dr. Tóth Géza]]: Régi Pécsi Tímárságok. Pécs, Műszaki Szemle 1954. évben, 4. szám.
 
[[Kategória:Pécs ipara]]