„Beduinok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor:
A '''beduinok''' ([[arab nyelv]]en بدوي badavi, jelentése: ''a puszták, a sivatag lakói'') a [[Közel-Kelet]] és [[Észak-Afrika]] területén élő [[Nomadizmus|nomád]] [[arabok]].
Hagyományosan állattenyésztésből (teve, ló, kecske, juh) éltek, törzsi csoportokban, akik egyik helyről a másikra vándoroltak. Mára már a legtöbben felhagytak ezzel a nomád és törzsi életformával és letelepedtek, de ugyanakkor a tradicionális kultúrájukat (zene, tánc, költészet) megőrizték. A [[Közel-Kelet]]en ma már csak kb. 5 %-uk folytat nomád
== Háttér ==
Eredetük bölcsője az [[Arab-félsziget]]. Északra és ÉK-re [[Irak]]ig, nyugat felé pedig egészen [[Marokkó]]ig, illetve [[Mauritánia|Mauritániáig]] jutottak el. A nagy beduin vándorlások fő mozgatóereje az éghajlati változások, a természeti csapások, a politikai és vallási változások voltak. Az idők folyamán a beduin törzsek sok helyen összekeveredtek a helyi lakossággal.
A beduinok hagyományosan sátrakban éltek és [[Nomadizmus|nomád]] életmódot folytattak. Az ide-oda vándorlás számos torzsalkodásnak, háborús incidensnek és rablóhadjáratnak volt a forrása.
Egyik legszentebb törvényük a vérbosszú volt: szemet szemért, fogat fogért, vért vérért. A vérbosszú nemcsak a meggyilkolt személy családját illette, hanem az egész törzset. Esetenként a vérbosszú súlyos háborúkat idézet elő, amely egész törzseket tizedelt vagy semmisített meg. Ugyanakkor a beduinok egyik legnemesebb vonása a vendégbarátság szokása és adakozókészsége.
Vallásilag [[iszlám|mohamedánok]].
|