„Görgeteg (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{csonk-település}} szűkítése megye szerint |
|||
21. sor:
==Története==
Görgeteg Somogy megye déli részén, a Nagyatádtól Barcsig vezető 68-as út mentén fekszik, közeli szomszédja Lábod, de nincs nagy távolságra a két város, Nagyatád és Barcs sem. A falu közelében található a Rinya leágazása, néhány kilométerre pedig halastavak egész rendszere látható. Bár közvetlen vasúti közlekedés nincs, de az autóbuszjáratok könnyen elérhetővé teszik a községet. A falu környezetével bőkezűen bánt a természet, az erdők vadban bővelkednek, ami azért a növénytermesztés szempontjából jelentős károkat is jelent. Görgeteg közigazgatási területéhez tartozik Rinyatamási, amely területet 1890-ben vásárolt meg gróf Széchenyi Aladár, majd felépítette a ma is álló vadászkastélyt. Az erdőben megbúvó gyönyörű épületet szívesen látogatják a külföldi vadászok annál is inkább, mivel szolgáltatásai minden igényt kielégítenek.
Görgeteg lakói a korábbi évszázadokban a földművelésből és az állattartásból éltek meg a homokháton, ahol elsősorban a burgonya terem meg. A falu írott története 1193-ig vezethető vissza, amikor III. Béla - a székesfehérvári keresztesek javait megerősítő - levele készült. Egy későbbi, 1360-ból származó oklevél Gurgeteg formában említi a települést mint a veszprémi püspökség legrégibb birtokát. A hatvan évvel később született feljegyzések pedig a Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomról őriznek adatot. A mai formában is használt Görgetegként az 1535-ös iratok nevezték először a falut. A XVI. században földesura volt Perky Lajos és Alya Mátyás, a török adólajstrom 16 görgetegi házat vett számba. A XVII. századból a református prédikátorról maradt írásos emlék, abban az időben Sümeg várának tartozéka volt a település.
Az úrbéri birtokrendezésre 1851-ben került sor, húsz évvel később már ezernél is több lakója volt Görgetegnek. Ebben az időben jelentős vízrendezésbe kezdtek a helyi földesurak, a mocsarak lecsapolásával új legelőket és szántóföldeket hoztak létre. A századfordulót követően gróf Széchenyi Aladár volt a földbirtokos, az ő idejében indult meg a gazdasági fejlődés. Hitelszövetkezet, majd fogyasztási és értékesítési szövetkezet alakult, egymás után jöttek létre a társadalmi szerveződések. 1933-ban 13 iparos és hat kereskedő élt a településen, ahol több vízimalom és egy "szeszgyár" is működött. A második világháborút követően 1952-ben alakult meg az első termelőszövetkezet, amely azonban igen rövid életű volt. Az 1960-ban létrejött Búzakalász Mgtsz azonban már egészen 1990-ig gazdálkodott, ám ekkor gazdasági társaságokra bomlott.
A veszprémi püspökség az 1890-es években kezdte felparcellázni földjeit, s a telkeket kunszentmártoni telepes földművesek, valamint a környékbeli cselédek vették meg. Így alakult ki 1902-1903-tól Kuntelep, amely 1905-ben községgé alakult, 35 év múlva pedig egyesült Görgeteggel (ekkor 878 lakost számlált). 1949-től újból kisközség lett, s önálló tanáccsal működött. Két évtized múlva Görgeteg, Kuntelep és Rinyaszentkirály községi közös tanácsot hozott létre, amely az 1990-es választásokig állt fenn. Az egykor betelepült kunok az évtizedek során összeolvadtak a helybeliekkel, a XX. század utolsó éveiben hunyt el utolsó képviselőjük. Nem őriznek már sem hagyományt, sem népviseletet, a szokások is elhalványultak.
A görgetegi óvodában mintegy félszáz gyermekkel foglalkoznak, az intézményben jelentős korszerűsítési munkát kezdett meg a fenntartó önkormányzat a közelmúltban. A mintegy 60 millió forintos fejlesztés révén megújuló csoportszobák, modern szociális helyiségek, tornaszobák szolgálják majd a jelentős részben hátrányos helyzetű gyermekek nevelését. A általános iskolában mintegy 150 diák oktatása folyik, a falu kulturális és közéleti programjainak az 1990-es években épített tetszetős faluház ad otthont. Kuntelepen nagy hagyományokkal rendelkező könyvtár szolgálja az olvasóközönséget. Az egészségügyi szolgáltatásokat az itt élő háziorvos látja el, a rászorulóknak szociális étkeztetést és házi gondozást nyújt az önkormányzat.
Görgetegen még ma is a mezőgazdaság a megélhetés fő forrása, bár szép számmal vannak vállalkozások is. A 36 vállalkozó között megtalálhatók az iparosok és a kereskedők, de az egyéni gazdák is. Munkalehetőséget az önkormányzat mellett két jelentősebb vállalkozás, a Kvalitás Kft. és Drawa Bt. nyújt. Az önkormányzat szívesen látna a településen több vállalkozást is, a szolgáltatások körében hiányzik a cipész és a varrónő, s tekintettel az idegenforgalom élénkülésére, a vendéglátóipar fejlődésére is lehet számítani. Ugyanígy fejlesztésre vár a falusi vendéglátás is, jelenleg - a Rinyatamási vadászkastélyon kívül - a Tájházban van lehetőség 5-7 vendég elszállásolására. A fejlődés kulcsát mindenképpen a turizmusban látják a görgetegiek, hiszen a faluba látogatónak számtalan érdekes programot tudnak ajánlani a környéken: közel a csokonyavisontai gyógyfürdő, a környék halastavai élménydús kirándulásra csábítanak, Rinyaszentkirályon szarvasfarm, Lábodon vidrapark láthaogatható, Görgetegen pedig vendégmarasztaló lakosok fogadják az idegent.
==Nevezetességei==
| |||