Wikipédia

„John Cabot” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
durva kelméket, fövegeket és tucatárukat
bőv.
4. sor:
'''John Cabot''', eredeti nevén '''Giovanni Caboto''' ([[Gaeta]]? [[Genova]]?, [[Chioggia]]?<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 10.</ref> 1450 körül – 1498/1500 [[Új-Fundland]]) [[Itália|Itáliában]] született angol felfedező, [[Sebastian Cabot]] ''(Sebastiano Caboto)'' apja.
 
== Előélete ==
[[Velence (Olaszország)|Velencében]] nőtt fel; több kereskedőháznál árukísérőként, illetve ellenőrként szolgálva szerezte tengerészeti ismereteit. Miután elnyerte a város polgárjogát, eredetileg fűszerkereskedelemmel kezdett foglalkozni. Elméleti ismereteit a [[firenze]]i [[geográfus]]nál és [[asztrológus]]nál, [[Paolo dal Pozzo Toscanelli|Toscanelli]]nél gyarapította. Immár tapasztalt hajósként [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] nagy felfedezéseinek hatására próbált honfitársáéhoz hasonló expedíciókat szervezni. Mint annyi kortársát, őt is lázba hozták Kína mesés kincseiről szóló történetek. Rövidebb úton, északnak hajózva szeretett volna Kolumbuszénál rövidebb utat találni nyugat felé az akkor még Indiának hitt Amerikába.▼
 
[[Velence (Olaszország)|Velencében]] nőtt fel; több kereskedőháznál árukísérőként, illetve ellenőrként szolgálva szerezte tengerészeti ismereteit. 1476-ban<ref>[https://en.wikipedia.org/wiki/John_Cabot enwiki: John_Cabot</ref> elnyerte a város polgárjogát, ezután fűszer- és selyemkereskedelemmel kezdett foglalkozni. Elméleti ismereteit a [[firenze]]i [[geográfus]]nál és [[asztrológus]]nál, [[Paolo dal Pozzo Toscanelli|Toscanelli]]nél gyarapította. 1484-ben megnősült — felesége, ''Mattea'' két fiút szült neki. Az 1480-as évek végén pénzügyi nehézségekbe keveredett, és 1488. november 5-én áttelepült [[Valencia|Valenciába]]. 1494-ben [[Sevilla|Sevillában]] készítette el egy, a [[Guadalquivir]] folyón átívelő kőhíd terveit, de elgondolását elutasították.
A spanyol és a portugál uralkodó is egyszerű kalandornak hitte, ezért visszautasították tervének támogatását, ezért térképrajzolásból és matematikaoktatásból kellett megélnie. 1490-ben<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 12.</ref> (más források szerint: 1494-95 táján) átköltözött [[Bristol]]ba, hogy Angliában keressen támogatókat útjához. Végül a bristoli kereskedők egy vagyonos csoportja új kereskedelmi lehetőségek reményében finanszírozta felfedező útját. 1496. március 5-én kapták meg [[VII. Henrik angol király]] engedélyét, hogy ''„saját költségükre, de angol zászló alatt hajózva felfedezzék mindama földeket, amelyek pogányok és eretnekek kezén vannak és mindezideig ismeretlenek a keresztény világ előtt”''.<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 13.</ref>▼
 
▲[[Velence (Olaszország)|Velencében]] nőtt fel; több kereskedőháznál árukísérőként, illetve ellenőrként szolgálva szerezte tengerészeti ismereteit. Miután elnyerte a város polgárjogát, eredetileg fűszerkereskedelemmel kezdett foglalkozni. Elméleti ismereteit a [[firenze]]i [[geográfus]]nál és [[asztrológus]]nál, [[Paolo dal Pozzo Toscanelli|Toscanelli]]nél gyarapította. Immár tapasztalt hajósként [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] nagy felfedezéseinek hatására próbált honfitársáéhoz hasonló expedíciókat szervezni. Mint annyi kortársát, őt is lázba hozták Kína mesés kincseiről szóló történetek. Rövidebb úton, északnak hajózva szeretett volna Kolumbuszénál rövidebb utat találni nyugat felé az akkor még Indiának hitt Amerikába. Ehhez Sevillában, majd [[Lisszabon]]ban keresett támogatókat, de a spanyol és a portugál uralkodó is egyszerű kalandornak hitte.
 
▲AMivel spanyol és a portugál uralkodó is egyszerű kalandornak hitte, ezértterveit visszautasították tervének támogatását, ezért térképrajzolásból és matematikaoktatásból kellett megélnie. 1490-ben<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 12.</ref> (más források szerint: 1494-95 táján) átköltözött [[Bristol]]ba, hogy Angliában keressen támogatókat útjához. Végül a bristoli kereskedők egy vagyonos csoportja új kereskedelmi lehetőségek reményében finanszírozta felfedező útját. 1496. március 5-én kapták meg [[VII. Henrik angol király]] engedélyét, hogy ''„saját költségükre, de angol zászló alatt hajózva felfedezzék mindama földeket, amelyek pogányok és eretnekek kezén vannak és mindezideig ismeretlenek a keresztény világ előtt”''.<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 13.</ref>
 
== Felfedező útjai ==
 
Első expedíciójára [[1497]] májusában indult a '''Matthew''' fedélzetén, 18 fős legénységgel<ref>28 fős – Tari, 1993</ref>. Angol zászló alatt északnyugatnak hajózva hajózva ötvenkét napi hajóút után pillantották meg a szárazföldet. Elérte a [[Breton-foki-sziget]]et (amit Terra Primavistának nevezett el). Felfedezte és 650&nbsp;km hosszan feltérképezte [[Új-Fundland és Labrador]] partjait (egyes források szerint ezt csak második útján érte el). Többféle emberi tevékenység nyomaira (csapdákra, hálócsomózáshoz használatos csonttűkre) bukkantak, emberekkel nem találkoztak, ezért a csereárunak magukkal vitt „durva kelméket, fövegeket és tucatárukat” érintetlenül vitték vissza Bristolba, ahová rossz időjárás és az élelmiszerhiány miatt vissza kellett fordulniuk – Kolumbuszhoz hasonlóan abban a hitben, hogy Ázsiába (Kínába) jutottak el. Cabot hatalmas halrajokról számolt be, azt állítva, hogy a halak puszta kosárral is tömegével foghatók ki. Ennek hallatán az angol, portugál, baszk és breton halászok tömegesen indultak el a távoli partok felé. Ezek a „névtelen felfedezők” apránként megismerték Labrador és Új-Fundland vidékét, ahol valóban gazdag [[tőkehal (Stockfisch)|tőkehal]]padokat találtak. Az új partokon egyebek közt lerakatokat és ideiglenes telepeket is létrehoztak. Eredményeik azonban nem dokumentálták, és azok jószerivel ismeretlenek maradtak, mert a kor uralkodóházait jobbára csak az ékkövek, a nemesfémek és a fűszerek érdekelték.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/John_Cabot”