„John Cabot” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fordítás |
bőv., tagol |
||
2. sor:
[[Fájl:Johncabotbonavista.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Emlékműve [[Bonavista (Új-Fundland)|Bonavista]] városában, [[Új-Fundland]]on]]
'''John Cabot''', eredeti nevén '''Giovanni Caboto''' ([[Castiglione Chiavarese]]?<ref>https://en.wikipedia.org/wiki/John_Cabot enwiki: John_Cabot</ref> [[Gaeta]]? [[Genova]]?, [[Chioggia]]?<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 10.</ref> 1450 körül – 1498/1500 [[Új-Fundland]]) [[Itália|Itáliában]] született angol felfedező, [[Sebastian Cabot]] ''(Sebastiano Caboto)'' apja.
== Előélete ==
8. sor:
[[Velence (Olaszország)|Velencében]] nőtt fel; több kereskedőháznál árukísérőként, illetve ellenőrként szolgálva szerezte tengerészeti ismereteit. 1476-ban<ref>https://en.wikipedia.org/wiki/John_Cabot enwiki: John_Cabot</ref> elnyerte a város polgárjogát, ezután fűszer- és selyemkereskedelemmel kezdett foglalkozni. Elméleti ismereteit a [[firenze]]i [[geográfus]]nál és [[asztrológus]]nál, [[Paolo dal Pozzo Toscanelli|Toscanelli]]nél gyarapította. 1484-ben megnősült — felesége, ''Mattea'' két fiút szült neki. Az 1480-as évek végén pénzügyi nehézségekbe keveredett, és 1488. november 5-én áttelepült [[Valencia|Valenciába]]. 1494-ben [[Sevilla|Sevillában]] készítette el egy, a [[Guadalquivir]] folyón átívelő kőhíd terveit, de elgondolását elutasították.
Immár tapasztalt hajósként [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] nagy felfedezéseinek hatására próbált honfitársáéhoz hasonló expedíciókat szervezni. Mint annyi kortársát, őt is lázba hozták Kína mesés kincseiről szóló történetek. Rövidebb úton, északnak hajózva szeretett volna Kolumbuszénál rövidebb utat találni nyugat felé az akkor még Indiának hitt Amerikába. Ehhez Sevillában, majd [[Lisszabon]]ban keresett támogatókat, de a spanyol és a portugál uralkodó is egyszerű kalandornak
Mivel terveit visszautasították, térképrajzolásból és matematikaoktatásból kellett megélnie. 1490-ben<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 12.</ref> (más források szerint: 1494-95 táján, illetve 1495 derekán<ref>https://en.wikipedia.org/wiki/John_Cabot enwiki: John_Cabot</ref>) átköltözött [[Bristol]]ba, hogy Angliában keressen támogatókat útjához. Végül a bristoli kereskedők egy vagyonos csoportja új kereskedelmi lehetőségek reményében finanszírozta felfedező útját. 1496. március 5-én kapták meg [[VII. Henrik angol király]] engedélyét,<ref>[http://www.bris.ac.uk/Depts/History/Maritime/Sources/1496cabotpatent.htm First Letters Patent granted by Henry VII to John Cabot, 5 March 1496]</ref> hogy ''„saját költségükre, de angol zászló alatt hajózva felfedezzék mindama földeket, amelyek pogányok és eretnekek kezén vannak és mindezideig ismeretlenek a keresztény világ előtt”''.<ref>Kurt Lütgen: Az északnyugati átjáró regénye. Móra, 1976. p. 13.</ref>
== Felfedező útjai ==
== „Nulladik út” ==
Első expedíciójára [[1497]] májusában indult a '''Matthew''' fedélzetén, 18 fős legénységgel<ref>28 fős – Tari, 1993</ref>. Angol zászló alatt északnyugatnak hajózva hajózva ötvenkét napi hajóút után pillantották meg a szárazföldet. Elérte a [[Breton-foki-sziget]]et (amit Terra Primavistának nevezett el). Felfedezte és 650 km hosszan feltérképezte [[Új-Fundland és Labrador]] partjait (egyes források szerint ezt csak második útján érte el). Többféle emberi tevékenység nyomaira (csapdákra, hálócsomózáshoz használatos csonttűkre) bukkantak, emberekkel nem találkoztak, ezért a csereárunak magukkal vitt „durva kelméket, fövegeket és tucatárukat” érintetlenül vitték vissza Bristolba, ahová rossz időjárás és az élelmiszerhiány miatt vissza kellett fordulniuk – Kolumbuszhoz hasonlóan abban a hitben, hogy Ázsiába (Kínába) jutottak el. Cabot hatalmas halrajokról számolt be, azt állítva, hogy a halak puszta kosárral is tömegével foghatók ki. Ennek hallatán az angol, portugál, baszk és breton halászok tömegesen indultak el a távoli partok felé. Ezek a „névtelen felfedezők” apránként megismerték Labrador és Új-Fundland vidékét, ahol valóban gazdag [[tőkehal (Stockfisch)|tőkehal]]padokat találtak. Az új partokon egyebek közt lerakatokat és ideiglenes telepeket is létrehoztak. Eredményeik azonban nem dokumentálták, és azok jószerivel ismeretlenek maradtak, mert a kor uralkodóházait jobbára csak az ékkövek, a nemesfémek és a fűszerek érdekelték.▼
A legtöbb történész Cabot két útjáról számol be — ezek voltak az expedíciók, amelyeken új földeket fedezett fel, egy '''John Day''' nevű bristoli kereskedő 1947 nyarán Kolumbuszhoz írt leveléből<ref>https://en.wikipedia.org/wiki/John_Cabot enwiki: John_Cabot</ref> azonban valószínűsíthető, hogy ezek előtt, 1496 nyarán már tett egy rövidebb, teljesen eredménytelen utat nyugatra. Day szerint erről az útjáról a rossz idő és a legénység lázadozása miatt fordult vissza.
Második útján, 1498-ban három hajójával<ref>5 hajójával – Tari, 1993</ref> felderítette [[Új-Skócia|Új-Skóciát]] és a [[Delaware-öböl|Delaware-öblöt]]. [[Új-Fundland]] partjainál, a [[Tőkehal-sziget]]en telepeseket tettek partra, majd folytatták útjukat. [[Észak-Amerika]] keleti partjainál hunyt el, és az expedíció vezetését fia, Sebastian vette át.▼
== Első út ==
Első tényleges expedíciójára [[1497]] május 2-án indult az 50 tonnás '''Matthew''' fedélzetén, 18 fős legénységgel. Valószínű, hogy az expedíciót finanszírozó kereskedők közül is legalább ketten felszálltak a hajóra. Északnyugatnak tartva hajózva ötvenkét napi út után pillantották meg Amerika partjait. Azt, hogy hol érte el a kontinenst, máig vitatják. A legvalószínűbb helyszínek:
* [[Breton-foki-sziget]],
* a jelenlegi [[St. John’s (Új-Fundland)|St. John's]] város környéke [[Új-Fundland]]on (itt ünnepelte meg [[II. Erzsébet brit királynő|Erzsébet királynő]] Észak-Amerika fölfedezésének 500. évfordulóját 1997-ben),
* [[Új-Skócia]],
* [[Labrador]] és
* a mai [[Maine]] állam partvidéke.
Az új földet Cabot latinosan ''Terra Primavistá''nak nevezte el. Mindössze egyszer szállt partra ezen az új földön, és akkor sem távolodott el nyíllövésnyinél messzebb a parttól. Többféle emberi tevékenység nyomaira (tűzrakásra, csapdákra, hálócsomózáshoz használatos csonttűkre) bukkantak, de emberekkel nem találkoztak, ezért a csereárunak magukkal vitt „durva kelméket, fövegeket és tucatárukat” érintetlenül vitték vissza Bristolba, ahová rossz időjárás és az élelmiszerhiány miatt vissza kellett fordulniuk – Kolumbuszhoz hasonlóan abban a hitben, hogy Ázsiába (Kínába) jutottak el.
▲
== Második út ==
▲Második útján, 1498-ban három hajójával<ref>5 hajójával – Tari, 1993</ref> felderítette [[Új-Skócia|Új-Skóciát]] és a [[Delaware-öböl|Delaware-öblöt]]. [[Új-Fundland]] partjainál, a [[Tőkehal-sziget]]en telepeseket tettek partra, majd folytatták útjukat. Felfedezte és 650 km hosszan feltérképezte [[Új-Fundland és Labrador]] partjait. [[Észak-Amerika]] keleti partjainál hunyt el, és az expedíció vezetését fia, Sebastian vette át.
A Tőkehal-szigeten létesített telep nem bizonyult hosszú életűnek: a telepesek a zord éghajlaton meghaltak,<ref>[http://www.freeweb.hu/iratok/tudomany/jeges/houben/HOU_HUDS.HTM AZ ÉSZAKI-SARK HOMÁLYA]</ref> de Cabot felfedezései adtak jogalapot arra, hogy Anglia később birtokba vegye [[Kanada|Kanadát]].
| |||