„Vasárnapi Kör” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
[[Fájl:Vasárnapi Kör 1917.jpg|340px|bélyegkép|A Vasárnapi Kör tagjai 1917-ben (képeslap). Balról jobbra: [[Mannheim Károly]], [[Fogarasi Béla]], [[Lorsy Ernő]], [[Nemes-Lampérth József]], Stephani Elza, Schlamadinger Anna, [[Hajós Edit]], [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]].
A '''Vasárnapi Kör''' vagy Vasárnapi Társaság az első világháború idején és a bécsi emigrációban [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] és [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] körül kialakult csoportosulás volt. E csoport tagjai hozták létre [[1917]] elején a Szellemi Tudományok Szabad Iskoláját, ahol [[Szabó Ervin]] és [[Bolgár Elek]] kivételével szinte csak a Vasárnapi Kör állandó tagjai adtak elő. A Kör tagjai
== Előzményei ==
A Vasárnapi Kör megalakulásának számos előzménye volt, mint például "''A Szellem''" című filozófiai folyóirat, melyet [[Fülep Lajos]] és [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] szerkesztett. Ez a periodika [[1911]]-ben élt meg két számot, s munkatársa volt Fülep Lajos, Lukács György, [[Hevesi Sándor]], [[Mannheim Károly]], [[Ritoók Emma]], [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] és a korán elhunyt [[Zalai Béla]]. <br>
Bár [[Ernst Bloch]] [[1912]]-es Budapestre látogatása során a Balázs Béla és Lukács György által vele folytatott beszélgetések már a Vasárnapi Társaság szellemi színvonalán folytak, a gondolat, hogy egy esztétikai és filozófiai kérdések megvitatását célul kitűző kör jöjjön létre, csak [[1913]]-ban merült fel. Balázs Béla, Fülep Lajos és Ritoók Emma először egy irodalmi-esztétikai lapot kívánt alapítani, ám mivel kísérleteik meghiúsultak, végül csak egy baráti társaság mellett döntöttek, mely létrehozásának döntő lökést adott Lukács György hazaköltözése [[Heidelberg]]ből. Lukács bizonyára igyekezett valamit átmenteni-megvalósítani abból a szellemi légkörből, amit Heidelbergben kellett hagynia – talán hiányzott neki a közösség, akikkel megtárgyalhatja a világ nagy problémáit. Ezt igazolja a kör egyik tagjának, [[Hauser Arnold]]nak visszaemlékezése: ''"... kb. akkor kezdődött, amikor Lukács György Németországból, [[Heidelberg]]ből hazajött az első háború kitörése idején. És amikor talán egy tucatnyi fiatal, ambiciózus, de felkészületlen fiatal ember köréje csoportosult, és amellyel én [[Mannheim Károly|Mannheim]] barátomon – aki egyetemi kollégám volt – keresztül érintkezésbe léptem."''<br>
Hauser szerint a társaság létrejöttében nagy szerepet játszott a [[Galilei Kör]], továbbá [[Szabó Ervin]], aki sokuknak ideálja volt, s a tény, hogy ''"Lukács Németországból magával hozta azt a szellemi légkört, amely az akkori szociológiai atmoszférát képezte Németországban és amely [[Max Weber]]nek, Werner Sombartnak befolyása alatt jött létre."''
14. sor:
== Tagok ==
A Vasárnapi Társaságnak ahogy Hauser Arnold írja: "''bárki tagja lehetett, aki akart, nem kellett semmi igazolás, se a múltban való produkció, sem egy hitvallás, sem egy tannak az elfogadása, se Lukács írásainak egészükbe való elfogadása''". Az összejöveteleket vasárnaponként [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] Naphegy utcai lakásán tartották. Érdekes módon nem csak vasárnaponként jöttek össze, hanem a hét egy hétköznapján is, különböző kávéházakban. <br>
A Kör tagjainak névsorát pontosan összeállítani nem lehet, hiszen egy-egy összejövetelen Balázs Béla lakásán részt vettek olyanok is, akiket nem mindenki sorolt később a kör tagjai közé.
20. sor:
* [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]],
* [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]],
* [[Fogarasi Béla]],
* [[Antal Frigyes]],
* [[Lorsy Ernő]]<ref>Nem állandó tagja, csak alapító tagja a társaságnak</ref>,
* [[Ritoók Emma]],
| |||