„Poznań” változatai közötti eltérés

'''Poznań''' ({{kiejtés|Pl-Poznań.ogg|lengyelül}}, [[IPA]]: [ˈpɔznaɲ], [[német nyelv|németül]] ''Posen'' [ˈpoːzən], [[latin nyelv|latinul]] ''Posnania'', [[jiddis nyelv|jiddisül]] ּפפּױזן / ''Poyzn'', teljes hivatalos neve: '''Stołeczne Miasto Poznań'''=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb [[lengyelek|lengyel]] város, a [[Warta]] folyó partján fekszik, [[Nagy-Lengyelország]] és a [[Nagy-lengyelországi vajdaság]] fővárosa. [[Lengyelország]] ötödik legnépesebb városa {{formatnum:570800}} lakossal ([[2005]]). Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: [[I. Mieszko lengyel fejedelem|I. Mieszko]], [[I. Boleszláv lengyel király|Vitéz Bolesław]], [[II. Mieszko lengyel fejedelem|II. Mieszko]], [[I. Kázmér lengyel fejedelem|I. Kázmér]], Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, [[II. Przemysł lengyel fejedelem|II. Przemysł]] sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. A város neve valószínűleg a Poznan személynévből származik, és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel ''poznać'' igéből, mely megismer, felismer jelentésű.

A mai Poznań [[1793]]–[[1800]] köztöttközött Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, [[Winogrady]] [[1900]]-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, melyek tovább oszlanak szomszédságokra.

Röviddel a [[Német Birodalom]] [[első világháború]]s veresége után [[1918]]-[[1919]]-ben kitört a nagy-lengyel felkelés, a [[Nagy-lengyelországi felkelés (1918–1919)|Powstanie Wielkopolskie-felkelés]], mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor Poznań a poznańi vajdaság központja lett. A [[második világháború]] alatt Lengyelország német megszállás alatt volt, és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa, melynek határai [[1957]], [[1975]] és [[1999]]-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a [[pokol]]ba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az [[1956]]-os [[Poznańi 1956-os Forradalom|poznańi forradalmi megmozdulások]] hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai, jelentős szerepet játszottjátszottak az [[1956-os forradalom|1956-os magyar forradalmat]] megelőző politikai erjedésben.

Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér [[reneszánsz]] építészete, az első számú műemlék a városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoport többi tagja ugynilyenugyanilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll, s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legrégebbi temploma (a Szent Péter és Pál katedrális) áll, a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.

A lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa. Ennél fogvaEnnélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül. Itt élt [[Veszprém]] város névadója – [[Bezprym]] herceg (*986 †1031) az első lengyel király, [[Vitéz Boleszláv]] magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba. A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, 1956-ban alakult [[Antoniewicz Zdzisław]] újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (+1984) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutakat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, [[Władysław Gomułka]] hatalomra kerülése után vált lehetővé. Az alapítótagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant [[1956-os Poznańi Forradalom]] harcaiban. Az 1956-os magyar Forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a [[tátrai futárok]] vitték, akik 1939-1945 között a [[lengyel ellenállási mozgalom]] futárai voltak.