„Arad vármegye” változatai közötti eltérés

[[Arad vármegye]] népessége a 20. század elején gyorsan emelkedett. [[1869]]-ben 289.381 lakója volt, [[1880]]-ban (az 1872—73. évi nagy [[Kolera|kolerajárvány]] pusztítása következtében, mely itt ütötte fel fejét) csak 268.408, [[1890]]. 301.545 és [[1900]]. 329.400 polgári lakója volt, mihez még 470 katona járult. Ezután a népesség gyarapodása erőteljes volt, [[1909]] végén 363.263-ra becsülték a népesség számát ([[Arad]] [[szabad királyi város]]on kívül). Egy km2-re 55,3 lakos jutott, a népsűrűség tehát elég alacsony volt, az országos átlagtól is elmaradt; a vármegye keleti részében a népsűrűség csak 30—40 fő km2-enként, északnyugati részében nagyobb, az [[Aradi járás|aradi]] és [[Világosi járás|világosi járásban]] pedig 80-on is felül volt. Az anyanyelv szerint a lakosok között 71.894 [[Magyarok|magyar]] (21,8%), 34.505 [[Németek|német]] (10,5%), 5306 [[Szlovákok|szlovák]] és 214.250 [[Románok|román]] (65,0%) volt; az [[Románok|román]] elem némileg visszaszorult ([[1890]]. 66,7%), a [[Magyarok|magyarság]] aránya ([[1890]]. 20,2%, [[1900]]. 21,8%) lassan növekedett. Az egyes [[Járás|járások]] közül a [[Magyarok|magyarság]] csak a [[Pécskai járás|pécskaiban]] érte el az abszolút többséget, a [[Kisjenői járás|kisjenőiben]] a népesség harmadrészét tette ki, a [[Borossebesi járás|borossebesi]], [[Radnai járás|radnai]] és [[Ternovai járás|ternovai járásban]] elenyésző kisebbségben (8-10%) volt. Az idegen ajkú népességből 31.491 egyén (12,2%) beszélte a [[magyar nyelv]]et ([[1890]]. csak 8,5%). <ref>Révai nagy lexikona I. KÖTET A—Arany, Budapest 1911.</ref>

 

[[Aradi járás]] 39.385; [[Borosjenői járás]] 37.421; [[Borossebesi járás]] 36.443; [[Eleki járás]] 34.209; [[Kisjenői járás]] 52.536; [[Magyarpécskai járás]] 30.289; [[Máriaradnai járás]] 34.453; [[Nagyhalmágyi járás]] 21.030; [[Tornovai járás]] 27.476; [[Világosi járás]] 37.980; [[Arad]] [[törvényhatósági jogú város]] 63.166. A vármegye összesen 414.388.